● news.bsdnet.hu

Ez nem csak az ő bajuk: a felhasználók felkészületlensége a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti. A kiberbűnözés mára igen jó üzletté vált, ezért az ellenállóképesség immár kritikus fontosságú. 2025-ben az igazolt veszteség világszinten 21 milliárd dollárra tehető, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az incidensek jelentős részét azonban be sem jelentik a károsultak – mondta el a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója a Cyber Islands kiberbiztonsági közösségnek a Mastercard szakmai támogatásával készített friss kutatását ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Wittinghoff Dániel szerint a kiberbűnözés ma már szervezett tevékenység, sokszor cégszerűen működik, miközben a támadási kapacitás szinte végtelenné vált a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedésével. A digitális ökoszisztéma minden szereplőjének felelőssége, hogy védje saját magát és hogy keresse a kibervédelmet hatékonyabbá tevő együttműködéseket. Wittinghoff Dániel kitért arra is, hogy a hazai kis- és középvállalkozások többsége nem foglalkozik kibervédelemmel, amíg komolyabb kár nem éri őket. Noha a felmérések szerint a legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó adathalászat (phising) a magyar cégek működése során is mindennapos jelenség, a legtöbb helyen még sincs ellene rendszerszintű védelem. A Cyber Islands a 18–65 év között magyar lakosság körében, 1000 fős bevonásával végzett kiberbiztonsági kutatást. Felmérésükből az derült ki, hogy a magyarok 82 százaléka felkészültnek érzi magát a digitális csalásokkal szemben, ám az elméleti teszt alapján valójában 40 százalékuk digitálisan éretlen . A tudás és a cselekvés közötti jelentős a szakadék: még azok is hibáznak a csalások felismerésénél, akik elméletben felkészültek. A kitöltők harmada képtelen volt felismerni csaló üzeneteket a gyakorlatban a leggyakoribb csalási szcenáriókban. Csertán Ákos, a Cyber Islands társalapítója elmondta, kutatásuk egy önbevallásos kérdőívből és egy elméleti tesztből állt, és az alapvető digitális képességekkel már rendelkező, internetet használó lakosságra reprezentatív. A digitálisan éretlenek (akik egyszerű kérdésekre sem tudtak helyes választ adni) aránya 40 százalék volt, közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja 29 százalékot tett ki. A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem a túlzott magabiztosság miatt, az ismeretlen fenyegetési technikák ellen ugyanis a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet. A viszonylag jobban – bár még mindig nem eléggé – ismert csalási formák közé sorolta a hamis szolgáltatói értesítéseket, munkaajánlatokat, privát üzeneteket, csomagküldést, online piactéri csalásokat, rámutatva: a kitöltők negyede még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt. A legtipikusabb magabiztos-alacsony tudású felhasználók a 18–29 év közötti, falvakban élő, alacsony végzettségű nők. A Cyber Islands – a Mastercard szakmai támogatásával – elkészítette azt az iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutatót , amely gyakorlati segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kiberbiztonsági kockázatok hatékony kommunikációjához. (Forrás: MTI, illusztráció: ChatGPT) Ez is érdekelhet: Újra előkerült az a csalás a Facebookon, ami a felhasználók legérzékenyebb pontjára, a profiljuk elvesztésétől való félelemre apellál. A csalók a Meta nevében küldött, hivatalosnak látszó üzenetben fenyegetnek a fiókod felfüggesztésével, ha nem „hitelesíted” magad egy linken keresztül. A valóságban azonban épp ezzel a kattintással adod át a bejárati kulcsot a kiberbűnözőknek. Megnéztük, hogyan épül fel a támadás technikailag, és mit tehetsz ellene, hogy ne válj áldozattá. Van az a bátorság, ami mégsem érdemel elismerést. Így próbálják elérni a bűnözők, hogy a felhasználók érzékeny adatokat adjanak meg, vagy pénzt küldjenek.