● news.bsdnet.hu

Majtényi László szerint bár vannak pozitívumok, az új médiatörvény alkalmas lehet arra is, hogy politikai befolyás alá vonja szerencsétlen együttállások esetén akár a közszolgálati médiát, akár a médiarendszer működtetésében politikai szempontok előjöjjenek. A volt adatvédelmi biztos az ombudsmant is hiányolja azon közjogi méltóságok, szavai szerint "méltatlanságok" közül, akiket le kellene váltani a "generációs forradalom" után. Új ablakban 2026. június 19. Megbeszéljük / részlet, Majtényi László (26.06.19.) 23:40 00:00 Majtényi László jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, volt adatvédelmi biztos, sőt, az Országos Rádió és Televízió Testület egykori elnöke volt a Megbeszéljük egyik vendége telefonon. Először is arról kérdeztük az adásban, hogy ő is csatlakozott azoknak a jogászoknak, alkotmányjogászoknak a nyílt leveléhez, amely az országgyűlési képviselőknek szólt, és lényegében állást foglal amellett, hogy el lehessen mozdítani pozíciójukból azokat a bizonyos közjogi méltóságokat, akik tevékeny részt vettek az orbáni illiberális, antidemokratikus rendszer kiépítésében és fenntartásában, a köztársasági elnöktől kezdve, mondjuk a legfőbb ügyészig. Ez fölvethet kérdéseket és aggályokat – mondta. Nem pillesúlyú alkotmányos problémákat vet föl, csak hát az alapkérdés az, hogy a pillanatnyi helyzetünket megfelelően tudjuk-e definiálni. „És az én szakmai és társadalmi és politikai ismereti meggyőződésem alapján április 12-én egy generációs forradalom zajlott le Magyarországon, addig egy zsarnoki rendszer működött” – jelentette ki. Ha pedig itt forradalom történt, és szerinte nagyon nagy esély van arra, hogy egy szabad, demokratikus és szolidáris országot építhetünk a 16 év által itt hagyott romokon, akkor viszont egészen egyértelmű az, hogy azoknak az embereknek, akik a jogállam elpusztításában főkolomposok voltak, vezető szerepet vittek, menniük kell. Őket leginkább közjogi méltatlanságoknak nevezhetnénk, mert ugye a méltóság szó a magyar nyelvben egy másik embercsoportra foglalt – jegyezte meg. Ráadásul nem is kétharmada, hanem háromnegyede lett majdnem a győztes pártnak, azt gondolja, hogy nem lehet szabad, demokratikus és szolidáris Magyarországot építeni ezekkel az emberekkel, ideértve a legfőbb ügyészt, a köztársasági elnököt, az alkotmánybírákat és egyáltalán azokat, akiket Magyar Péter megnevezett. „Sőt, meg kell mondjam, hogy kifejezett hiányérzetem van, köztudott, hogy nekem az ombudsman intézménye szívügyem, és érdekes módon a leváltandó közjogi méltatlanságok között az ombudsman nem szerepel”, pedig „egy hangyabajusznyival sem kevésbé vétkes, akár a mostani, akár az elődei a NER kiépülésében, sőt, az egész ombudsmani rendszert intézményesen is szétrombolták” – emelte ki Majtényi László. Következik-e bármi az új médiatörvényből arra, vagy arra vonatkozóan, hogy a Klubrádió visszakapatja-e azt a frekvenciáját, amit jogtalanul vettek el tőle az Európai Bíróság ítélete alapján – kérdezte műsorvezetőnk. A jogász úgy válaszolt: „a szakmai érzésem és az állampolgári meggyőződésem szerint, akár van Isten, akár nincs, a Klubrádió frekvenciáját vissza kellene adni, illetve a Klubrádió frekvenciáját a Klubrádiónak joga van visszaigényelni és visszakapni”. A készülő új médiatörvény szövegében arra „nincs utalás, vagy legalábbis nem találtam olyat, lehet, hogy valahol van valami elrejtve”, ami alapján járna vissza a frekvencia, de a bírói ítélet alapján igen. Beszélt arról is: „hát az kiderült, hogy én mennyire boldog vagyok azzal, ami az országunkkal történt, és azt kell mondani, hogy az utolsó utáni pillanatban nyitott be a szabadság az ajtón, és azért akik ezt véghezvitték, azokat elismerés illeti, de ezzel a médiatörvénnyel a legkevésbé se vagyok a magam részéről elégedett”. Megjegyezte: a 2010-es médiatörvényt egy Rogán Antal nevű képviselő nyújtotta be, érdekes lett volna megkérdezni, hogy a nagyon bonyolult, kisregény terjedelmű törvénynek egy adott szakaszáról tud-e valamit mondani, mert nyilván „dugója se volt róla”. Ezt pedig Hantosi, Melléthei-Barna és Kulcsár képviselők nyújtották be, aminek az a hátránya, hogy nem volt társadalmi vita, és nem lett volna olyan nagyon sürgős most benyújtani. Pedig itt van egy iparág, vannak független, nagyon izgalmas szereplők. Hozzátette, hogy a független médiának óriási szerepe volt az Orbán rendszer megdöntésében. Van egy nagyon súlyos szervi probléma, nevezetesen az, hogy a magyar médiatörténetben a rendszerváltás óta azt látjuk, hogy a politikai pártok abszolút megszállják a médiapiacot. Az, hogy ez a törvényjavaslat nagyon sajnálatos módon a nagyon erős politikai befolyást fenntartja, az szerinte rendkívül komoly tartalmi probléma. A most létrejövő független közszolgálati testület, amelyik ugye a megszűnő közszolgálati közalapítvány kuratóriuma helyébe lép, és „hála Istennek az MTVA is megszűnik”, majd egy olyan rendszer jön létre, amelynek három ellenzéki, három kormánypárti és három független tagja lesz, tehát itt egy hat-hármas arány alakul ki a politikai és a nem politikai hátterű tagok között. „Nekem a hátamon valami borsódzik, amikor arra kell gondolnom, hogy a független médiát felszámoló fideszes politikus fogja a független közszolgálati testületben a sajtószabadságot szolgálni”. Tehát ha már itt forradalomról beszélünk, akkor talán nem a politikai befolyást kéne továbbvinni, ami nagyon befuccsolt – hangsúlyozta a szakértő. Ha a Médiatanácsot nézzük meg a tervezet alapján, ott két ellenzéki, két kormánypárti tag lesz. A Médiatanács hatalma nagyon hasonlóan jelentős marad a korábbihoz képest. Egyébként a név is szerinte rossz emlékű, ok lett volna megváltoztatni. Tehát itt a politikai hátterű tagok és a függetlennek mondható elnök aránya négy-egy. Van sok pozitívum is egyébként, hogy pályáztatják a vezérigazgatókat, hogy függetlenné válnak ezek a korábbi kézi vezérlésű csatornák, az nagyon jó. Ez a törvény alkalmas-e arra, hogy független média működjön Magyarországon? – tette fel a kérdést. Azt gondolja, hogy szerencsés együttállás mellett alkalmas lehet, mint hogy az 1990-es médiatörvény is elvben alkalmas lett volna rá. „De ha azt a kérdést teszem fel, hogy alkalmas-e arra, hogy politikai befolyás alá vonja szerencsétlen együttállások esetén akár a közszolgálati médiát, akár a médiarendszer működtetésében politikai szempontok előjöjjenek, sajnálattal azt kell mondanom, hogy erre is alkalmas”. A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)