● news.bsdnet.hu

Amikor a kínai autópiac beindult a kétezres évek elején, a külföldi, köztük európai gyártók vért izzadtak azon, hogy az ottani vásárlók kifejezettenirtóztak az újautó-szagtól,semleges illatotvártak autójuk belsejében. Ennek elérése érdekében módosítani kellett a felhasznált anyagokat, hogy csökkentsék/megszüntessék azok kipárolgását. Törvényalkotói oldalról jelenleg semmiféle szabályozás nincs az autók utasterében lévő levegőre vonatkozóan, csak 2027-ben lesz változás, amikor a formaldehid számára vezetnek be határértéket az EU-ban – de ez csak egy a szerves vegyületek közül, ami az újautó-szagért felel. Az ADAC autós klub öt, különböző korú autó (gyártástól számítva 39-216 nap) esetén vizsgáltatta meg az utastér károsanyag-tartalmát a Frauenhofer Intézet laboratóriumában, jobb híján a lakóingatlanoknál életben lévő határértékeket véve alapul. Kijelenthető, hogy minél fiatalabb egy autó, annál nagyobb az utastérben a károsanyag-koncentráció, például az egy hónapos VW Golf esetén ötször nagyobb volt a terhelés, mint a 200 napos példánynál. Normál esetben egyébként a levegőben lévő szerves vegyületek szintje a határérték alatt maradt, de amint felmelegítették az utasteret – például közvetlen napsugárzás éri a műszerfalat – megugrott a károsanyag-szint. Aszellőzés bekapcsolása gyorsan biztonságos szintre csökkentette a károsanyag-koncentrációt, ezt fel lehet gyorsítani az utastér átszellőztetésével, az ajtók indulás előtti kitárásával vagy az ablakok leengedésével az első métereken.