● news.bsdnet.hu

A Politico is beszámolt a Magyar Péter és a köztársasági elnök között kialakult korántsem felhőtlen kapcsolatról. A brüsszeli lap cikkében úgy fogalmazott, hogy Magyarországon éles politikai és alkotmányos konfliktus bontakozott ki az új kormány és a korábbi Orbán-korszakhoz köthető állami vezetők között, amelynek egyik központi szereplője a köztársasági elnök , Sulyok Tamás. A helyzetet tovább élezi, hogy a frissen hivatalba lépett miniszterelnök, Magyar Péter elsöprő választási győzelmet aratott az áprilisi választásokon, és kampányában, illetve győzelmi beszédében is jelezte: le kívánja váltani az Orbán-rendszer által kinevezett állami tisztviselőket , köztük az államfőt is. A lap megjegyezte, hogy a miniszterelnök felszólítása Sulyok Tamás határozottan kijelentette, nem hajlandó távozni hivatalából, és akár jogi eszközökkel is kész megvédeni pozícióját. A köztársasági elnök szerint az új kormány célja valójában egy gyors és átfogó hatalmi átrendezés, amely során a Tisza Párt a parlamenti kétharmados többségére támaszkodva lecserélné az Orbán-korszak összes fontos állami vezetőjét. Sulyok Tamás ezt úgy értelmezi, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere sérülne, és az új kormány a korábbinál is erősebb hatalmi koncentrációt valósítana meg. Az államfő álláspontja szerint a demokratikus normák védelme indokolja, hogy hivatalában maradjon, és ellensúlyozza a parlamenti többség esetleges túlterjeszkedését. Nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti többség sem jogosíthatja fel magát arra, hogy figyelmen kívül hagyja a jogállamiság és az európai értékek elveit. Sulyok Tamás egyúttal több jogi lépést is tett: az Alkotmánybírósághoz fordult, és nemzetközi szervezetek, köztük az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását is kérte a kialakult helyzetről. Magyar Péter és a Tisza Párt ezzel szemben azt állítja, hogy Sulyok Tamás érvelése politikai védekezés, amely az Orbán-rendszer intézményi örökségének fenntartását szolgálja. Szerintük a korábbi rendszerben kinevezett vezetők nem tekinthetők függetlennek, mivel éveken át egy központosított, a végrehajtó hatalom által erősen befolyásolt rendszer részei voltak. Megemlítik Hajdu Mártont is, a Tisza Párt Külügyi Bizottság elnökét, aki szerint ezek a tisztségviselők nem akadályozták meg a demokratikus visszaéléseket, sőt aktívan működtették is azokat, ezért leváltásuk elkerülhetetlen. Említést tesznek arról, hogy a vita jogi szinten is egyre bonyolultabbá válik, mivel Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság előzetes vizsgálatát kérte az esetleges „személyre szabott” jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek lehetővé tennék eltávolítását hivatalából. A testület azonban részben érintettség miatt nem tudta érdemben tárgyalni az ügyet, miután több bíró is kizárta magát az eljárásból. A politikai háttérben az is meghatározó, hogy Magyarországon a köztársasági elnök hatásköre korlátozott, ugyanakkor bizonyos alkotmányos eszközökkel mégis képes befolyásolni a folyamatokat. Sulyok Tamás például jelezte, hogy aláír egy olyan Alaptörvény-módosítást is, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát, bár ezt kritikus hangnemben kommentálta, mondván: Európa parlamentáris demokráciáiban ez nem bevett gyakorlat ( –  Sulyok Tamás a 16. Alaptörvény-módosítást június 19-én alá is írta  – ). A Politico cikkében kitért a közvélemény-kutatásokra is, amelyek alapján arról számoltak be, hogy  Sulyok Tamás támogatottsága alacsony, a lakosság jelentős része a távozását is támogatná, ami tovább gyengíti politikai pozícióját. Eközben a helyzet egyre inkább egy olyan intézményi konfliktussá alakul, amely nemcsak a kormány és az elnök viszonyát, hanem a magyar alkotmányos rendszer jövőjét is meghatározhatja. (Borítókép: Magyar Péter és Sulyok Tamás 2026. május 12-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)