● news.bsdnet.hu

Az állattenyésztés és az állat-egészségügy az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül. A kutatások és statisztikai elemzések egyértelműen igazolták, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok hozzájárulnak a humán antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Szakértői becslések szerint a globális rezisztenciaprobléma mintegy harmadáért az állattenyésztés, kisebb részben pedig a növénytermesztés felelős. Az antibiotikumok közel százéves alkalmazása jelentős szelekciós nyomást gyakorolt a baktériumokra. A gyógyszerekkel szemben ellenálló mutációval rendelkező törzsek fokozatosan előnybe kerültek, míg az érzékeny baktériumok elpusztultak. Ennek következtében megjelentek a multirezisztens , majd a kiterjedten gyógyszerrezisztens (XDR) , végül a pánrezisztens baktériumok , amelyek szinte valamennyi ismert antibiotikummal szemben ellenállók. A korábban széles körben alkalmazott metafilaxis során nemcsak a beteg állatokat kezelték antibiotikumokkal, hanem az egészséges, de fertőzésveszélynek kitett egyedeket is. Ez jelentősen növelte a felhasznált gyógyszerek mennyiségét. A rezisztens baktériumok és rezisztenciagének az állatok bélrendszeréből a trágyán, a talajvízen és az élelmiszerláncon keresztül az emberi környezetbe is eljuthatnak, tovább fokozva a probléma súlyosságát. Az állattenyésztés és az állat-egészségügy az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül – Fotó: Shutterstock Magyarországon az állatgyógyászati antibiotikumok felhasználásának mintegy 65 százaléka a sertéstartáshoz köthető, míg a baromfiágazat körülbelül 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. A nyúltenyésztés szintén jelentős felhasználónak számít, míg a szarvasmarha-ágazat és az akvakultúra jóval kisebb arányt képvisel. A kockázatot nem csupán a felhasznált mennyiség, hanem az alkalmazott hatóanyagok jelentősége is meghatározza . Különösen érzékeny kérdés a kolisztin használata, amely a humán gyógyászatban sok esetben az utolsó hatékony fegyver a súlyos, kórházi eredetű fertőzéseket okozó baktériumokkal szemben. Az Európai Unió az elmúlt években jelentősen szigorította az antibiotikumok állattenyésztésben történő alkalmazását. A jogszabályok korlátozzák a megelőző célú csoportos kezeléseket, és előírják a gyógyszerfelhasználás részletes nyomon követését. A szabályozásoknak és a termelői szemléletváltásnak köszönhetően Magyarországon az elmúlt öt évben mintegy 50 százalékkal csökkent az állatgyógyászati antibiotikumok felhasználása. A humán egészségügy szempontjából kiemelten fontos hatóanyagok esetében egyes területeken a visszaesés a 90 százalékot is elérte. Az antibiotikumok használatának visszaszorítása komoly feladat elé állítja az állattartókat. Az állatjóléti követelmények és a termelési elvárások változatlanok maradtak, ezért a kieső hatást más módszerekkel kell pótolni. Egyre nagyobb szerepet kap a korszerű járványvédelem, a precíziós takarmányozás, valamint a különféle alternatív egészségmegőrző készítmények alkalmazása. Emellett a nemzetközi piacokon egyre nagyobb kereslet mutatkozik az antibiotikum-mentes vagy szigorúan ellenőrzött termelési láncból származó húsok iránt. Az állattenyésztési ágazat számos természetes alternatívát vizsgál és alkalmaz. A fitobiotikumok – például az oregánó, a kakukkfű vagy a fahéj kivonatai – antimikrobiális hatásuk mellett támogatják a bélflóra egészségét és javíthatják a takarmányhasznosulást. A legígéretesebb innovációk közé tartozik a bakteriofágok alkalmazása . Ezek olyan vírusok, amelyek kizárólag meghatározott baktériumokat támadnak meg, miközben a hasznos mikroorganizmusokat nem károsítják. Bár a fágterápia hatékonyságát számos tapasztalat igazolja, európai elterjedését jelenleg elsősorban a szigorú engedélyezési és szabályozási rendszerek nehezítik. A szakértők szerint azonban hosszú távon a preventív telepi higiénia és a biológiai alapú megoldások együttes alkalmazása jelentheti az állattenyésztés fenntartható jövőjét. Forrás: magro.hu Indexkép: shutterstock.com