● news.bsdnet.hu

Bár a 2026-os burgonyaültetési szezon Magyarországon kedvezően indult, a termelők továbbra is számos kihívással néznek szembe. A klímaváltozás hatásai, az erősödő UV-sugárzás, a növekvő öntözési igények és a szigorodó növényvédelmi szabályok egyaránt nehezítik a gazdálkodók helyzetét. Emellett a hazai piac jelentős mértékben továbbra is importra támaszkodik. A burgonyatermesztésben fontos különbséget tenni a vetőburgonya és az étkezési burgonya között. Magyarországon a vetőburgonya-szaporítás rendkívül korlátozott mértékben zajlik, mindössze mintegy 80 hektáron, elsősorban a kistermelők és házikertek igényeinek kielégítésére. A kereskedelmi célra termesztett étkezési burgonya közel 90 százaléka ugyanakkor nyugat-európai, főként francia, holland és német vetőburgonyából származik, ami jelentős importfüggőséget eredményez. Az idei évben enyhe bővülés figyelhető meg a hazai burgonyatermesztésben. A termőterület megközelítőleg 6300–6400 hektárra nőtt, elsősorban annak köszönhetően, hogy a gazdálkodók 200–300 hektárral nagyobb területen ültettek korai burgonyafajtákat. A hosszabb ideig tárolható, kései fajták termesztése iránt azonban továbbra is mérsékelt az érdeklődés. Bár a 2026-os burgonyaültetési szezon Magyarországon kedvezően indult, a termelők továbbra is számos kihívással néznek szembe – Fotó: Shutterstock A korai burgonyatermesztés központjának számító Csongrád-Csanád vármegyében már február közepén megkezdődött az ültetés. Az áprilisi fagyok azonban helyenként 5–30 százalékos károkat okoztak az állományokban. A későbbi ültetésű térségekben, például a Duna–Tisza közén, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében kedvezőbb időjárási körülmények segítették a munkálatokat. A jelentős európai termésbőség ellenére a burgonya ára nem csökkent azonnal. Ennek oka, hogy a nyugat-európai árak eleve magas szintről indulnak, miközben Magyarországon továbbra is erős a kereslet és jelentős az importigény. Látványosabb ármérséklődés csak a szezonváltás idején következett be, amikor a kereskedők akciós áron kezdték értékesíteni a megmaradt óburgonya-készleteket. A burgonyatermesztés jövőjét egyre inkább a klímaváltozás határozza meg. Magyarországon a talajok nedvességtartalma jelentősen csökkent, a vegetációs időszak pedig az idén a megszokottnál mintegy két héttel korábban indult. A gazdák már áprilisban kénytelenek voltak megkezdeni az öntözést, ami jelentősen növeli a termelési költségeket. A szakértők szerint napjainkban hatékony öntözőrendszer nélkül a burgonyatermesztés gyakorlatilag nem versenyképes. A vízhiány mellett az erős UV-sugárzás is komoly stresszt okoz a növényeknek. A károsodott lombfelület miatt a burgonya energiáját a túlélésre fordítja, ami kevesebb gumóképződéshez és alacsonyabb terméshozamhoz vezethet. A helyzetet tovább bonyolítják a növényvédelmi problémák. A kártevők és vírusos fertőzések elleni védekezés egyre nehezebb feladat, miközben az európai uniós szabályozások következtében folyamatosan szűkül az engedélyezett növényvédő szerek és hatóanyagok köre. A szakértők szerint a magyar burgonyatermesztés jövője azon múlik, hogy a gazdálkodók milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, a növekvő költségekhez és a szigorodó szabályozási környezethez. Az öntözési fejlesztések, a korszerű technológiák és az ellenállóbb fajták alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap az ágazat versenyképességének megőrzésében. Forrás: portfolio.hu Indexkép: pixabay.com