● news.bsdnet.hu

Azonnal cselekednünk kell. Az antibiotikum-rezisztencia már nemcsak a távoli jövő, hanem a jelen fenyegetése is, amely néhány évtizeden belül alapjaiban rengetheti meg a globális egészségügyet. Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) 2050-re a világ vezető halálokává válhat, maga mögé utasítva a daganatos és a szív- és érrendszeri megbetegedéseket is. Ebben a vészjósló folyamatban kiemelt szerepet kap a mezőgazdaság, ugyanis a kutatások szerint a globális rezisztenciaprobléma mintegy harmadáért közvetlenül az állattenyésztés felelős. Az antibiotikumok közel évszázados alkalmazása óriási szelekciós nyomást gyakorolt a mikrovilágra, így a gyógyszereknek ellenálló mutációk fokozatosan előnybe kerültek a pusztuló, érzékeny törzsekkel szemben. Ennek egyenes következményeként megjelentek a multirezisztens és pánrezisztens törzsek, amelyekkel szemben a modern orvostudomány szinte teljesen fegyvertelen, így minden eddiginél nagyobbá vált a szuperbaktériumok jelentette krízis. A helyzetet az állattenyésztésben korábban elterjedt metafilaxis – az egészséges, de fertőzésnek kitett egyedek megelőző csoportos kezelése – is súlyosbította, ráadásul a rezisztens gének a trágyán és az élelmiszerláncon keresztül könnyen eljutnak az emberi környezetbe is. Magyarországon az állatgyógyászati antibiotikum-felhasználás oroszlánrésze, mintegy 65 százaléka a sertéstartáshoz köthető, míg a baromfiágazat körülbelül 20 százalékkal részesedik a piacból. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az állatoknál olyan hatóanyagokat is alkalmaznak, mint a kolisztin, amely a humán gyógyászatban az utolsó hatékony menedék a súlyos kórházi fertőzések leküzdésére. Nem véletlen, hogy szinte minden elismert szakértő azonnali szemléletváltást sürget az ágazatban, hiszen a tét már régen nem csupán az agrárpiac stabilitása, hanem a társadalom egészsége. Az Európai Unió szigorú szabályozásának és a termelői fordulatnak köszönhetően hazánkban az elmúlt öt évben mintegy 50 százalékkal csökkent az állatgyógyászati antibiotikumok használata, ami bizonyos kritikus hatóanyagoknál a 90 százalékos visszaesést is elérte. Ez a kényszerű visszaszorítás azonban óriási kihívás elé állítja a gazdákat, akiknek az állatjóléti elvárások miatt új, természetes megoldások után kell nézniük. Az antibiotikumok helyét a modern járványvédelem mellett egyre inkább olyan fitobiotikumok veszik át, mint az oregánó, a kakukkfű vagy a fahéj kivonatai, amelyek hatékonyan támogatják a bélflórát, megelőzve, hogy egy újabb halálos betegség söpörjön végig a világon. Via Agroinform