Hantavírus fertőzte meg a vasi vadászt: „Azt hitték, kullancs...”
Blikk
2026-05-13 12:24
Egy évvel ezelőtt rejtélyes betegség döntötte le a lábáról Mihály Zsolt őriszentpéteri hivatásos vadászt. A magas lázzal, máj- és lépmegnagyobbodással járó fertőzésről végül bebizonyosodott: hantavírus okozta a bajt. Az idén nagy port kavart hantavírus-helyzet kapcsán Rusvai Miklós virológus is megszólalt, tisztázva a hazai veszélyforrásokat és a nemzetközi helyzetet.
Szász Eszter
Newsroom újságíró
Ezeket látta már?
Mihály Zsolt hivatásos vadász kálváriája egy alföldi vadászatot követően kezdődött, amikor csillapíthatatlan magas láz és végtaggyengeség jelentkezett nála - derül ki avaol.hucikkéből. "Május elején vadászni mentünk az Alföldre. A második napon, szombaton nagy fokú fáradtságot éreztem, estére belázasodtam. Hétfőig húztam úgy, hogy a gyógyszerek hatására egy-másfél órára csillapodott csak az amúgy magas lázam. Hétfőn hívtam a háziorvost, másnap infúziót kötött be, a következő napon kiderült, hogy nagyon rossz a vérképem. A zalaegerszegi kórház sürgősségi osztályán vizsgálatokat végeztek rajtam, először kullancsfertőzésre gyanakodtak. Utána bennfogtak az infektológiai osztályon. Öt napot töltöttem a kórházban, hatóránként penicillin injekciót kaptam baktérium okozta fertőzés kezelésére. Az újabb véreredmény alapján már hantavírus-fertőzést állapítottak meg nálam: máj- és lépmegnagyobbodás, nagyon alacsony vérlemezkeszámot találtak az orvosok. Lassanként gyógyultam csak, körülbelül egy hónap után álltak vissza az értékeim" - idézte a lap a férfit, akit szinte napra pontosan egy éve engedtek haza a kórházból.
Rusvai Miklós virológus a Blikknek hangsúlyozta, hogy bár a helyzet aggasztónak tűnhet, Magyarországon nincs ok a pánikra. A szakértő kifejtette, hogy a hantavírus története egészen az 1950-es évek koreai háborújáig nyúlik vissza, és a vírus alapvetően két fő csoportra osztható. Az Eurázsiában, így hazánkban is előforduló „óvilági” változatok – mint a Dobrava és a Puumala törzsek – főként vesekárosodást és magas lázat okoznak, de az európai típusok ritkán vezetnek súlyos tragédiához. Ezzel szemben az Amerikában honos „újvilági” változatok, például az Andok-vírus, sokkal súlyosabb légzőszervi problémákat, tüdőödémát és tüdőgyulladást idézhetnek elő.
Ez utóbbi víruscsoport különlegessége, hogy az Andok-vírus az egyetlen olyan hantavírus, amely emberről emberre is képes terjedni.Rusvai Miklós emlékeztetetta legutóbbi, azMV Hondius nevű óceánjárón kitört járványra, ahol a rendkívül hosszú, akár 40 napos lappangási idő miatt a fertőzött utasok tünetmentesen szállhattak fel a hajóra, majd az út során betegedtek meg és adták át egymásnak a kórt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az első haláleset után 29-en hagyták el a hajót Szent Ilona szigetén, és volt olyan fertőzött, aki később egy repülőtéren, sorban állás közben adott át a vírust egy utaskísérőnek.
A virológus szerint a hazánkban 2025-ben jelentett tíz eset bár figyelmet érdemel, nem ad okot országos aggodalomra, és az argentínai típusú vírus elterjedése sem valószínű a kontinensünkön. A védekezést jelenleg nehezíti, hogy sem hatékony gyógymód, sem általánosan elérhető vakcina nincsa hantavírus ellen, bár bizonyos országok határvidékén már alkalmaznak helyi oltóanyagokat, és neves gyógyszergyárak is dolgoznak a fejlesztésen. A megelőzésben így továbbra is a rágcsálókkal való érintkezés kerülése és a higiéniai szabályok betartása a legfontosabb eszköz.
hanta vírus