● news.bsdnet.hu

Negyven éve, 1986. június 8-án látogatott először Budapestre főtitkári minőségében Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának akkor bő egy éve kinevezett vezetője. A felesége, Raisza Gorbacsov kísérte, a reptéren pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, Kádár János várta őket. Ezután különös jelenetek zajlottak le a belvárosban, ahol az állambiztonsági és hírszerző szerv tagjai, KGB ügynökök támadtak rá civil emberekre. Lovas Bálint Bűnügyi újságíró, főmunkatárs Ezeket látta már? „Richard Jeffes Riggins amerikai állampolgár, az állítólagos NBC TV társaság operatőre a hírforrásnak elmondta, hogy kamerájával jelen volt Gorbacsov elvtárs Váci utcai sétáján, amikor is „KGB ügynökök” egy személyt „nyakon ragadtak”, egy másikat pedig „földhöz vágtak”. A nyakon ragadott személy angolul hangosan üvöltött, előbb azt, hogy „hagyjatok békén”, majd több ellenséges megjegyzést is hozzáfűzött a szovjetek „durva” viselkedéséhez. Riggins szerint az angolul kiabáló személy feltehetően turista, de nem zárható ki, hogy esetleg tudósító volt” – olvasható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Facebook-bejegyzésében, amelyben a politikus érkezése után négy nappal készült „napi operatív információs jelentést” ismertették. Azzal kiegészítve, hogy a férfi – állítása szerint – a fentieket filmre vette, hanganyagot is sikerült rögzítenie, azt soron kívül hazaküldte, s az NBC azt már le is adta. Keveset tudunk azóta is róla, ami kissé gyanússá is teszi az egész ügyet . – A KGB ügynökökre az volt a jellemző, hogy tevékenykedtek nem szovjet területen is, de elsősorban a disszidensekkel szemben csaptak le, akik elhagyták az országuk területét. Nem vethető össze, de érdekesség, hogy Magyarországon a KGB elnöke, Ivan Szerov az 1956-os budapesti letartóztatások egy részét eszközölte a magyar hatóságok megkerülésével. Jelen esetben pont együttműködés volt a helyi és külföldi szervek között – mondta lapunknak Végső István történész. Vajon, mi váltotta ki 1986-ban az agressziót? – A konkrét esetben egy esetleges provokáció történhetett az amerikai állampolgár részéről, akivel szemben Gorbacsov személyi védelmét ellátó ügynökök jártak el, ami teljesen természetes volt. Egyébként szerették információszerzés céljából lépre csalni a külföldi újságírókat, de jellemzően Moszkvában. Akkoriban a Szovjetunió és az Egyesült Államok közeledett egymáshoz, így vélhetően komolyabb, akár szervezett provokáció történhetett ebben az esetben – magyarázta a szakember. Egyébként érthető volt a KGB ügynökök idegessége, hiszen a szovjet pártfőtitkár látogatása finoman szólva sem váltott ki mindenkiből túl nagy lelkesedést. Az érkezése előtt ugyanis több fenyegetés is érkezett: V. és VI. kerületi postaládákban például röplapokat is találtak, amelyek a látogatás elleni tüntetésre és a szovjet politikus elleni terrorcselekményre szólítottak fel . Ráadásul Ferihegyre három telefonhívás is érkezett. A III/II-es Csoportfőnökség június 4-i napi operatív információs jelentésében arról írt, hogy a „magyar fiatalok”, illetve a „magyar internacionalista fiatalok” nevében június 2-án este ismeretlen nők három alkalommal felhívták telefonon a MALÉV Ferihegy I. repülőtéren működő információs szolgálatát, és az alábbi fenyegető szöveget közölték: „ Gorbacsovot, az SZKP főtitkárát ne engedjétek be Ferihegyre , ellenkező esetben felrobbantjuk a repülőteret”. Az elhárítás szerint mindhárom telefonáló művelt személy benyomását keltette, két alkalommal pedig feltehetően ugyanaz a személy telefonált. A levéltár által szintén idézett dokumentumból még az derül ki, hogy intézkednek az ismeretlen telefonálók felderítésére, illetve telefonlehallgatás bevezetését rendelték el. – Megszokottak voltak akkoriban ezek a fenyegetések. Annak ellenére is, hogy Gorbacsov felé egyébként bizakodó volt a társadalom. Fiatalos, nyugat felé nyitó és messze a legnépszerűbb kommunista pártfőtitkár volt. Ráadásul az idős Kádár János személye is igen nagy kontrasztot jelentett. Gorbacsov ellen a legismertebb merényletkísérlet 1990. november 7-én volt, amikor egy antikommunista orosz munkás puskával akarta agyonlőni – tette hozzá a történész. Gorbacsov Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931. március 2.–2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke. Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, és végül a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991 augusztusában a szovjet rendszert védelmező kommunista vetélytársai sikertelen puccsot kíséreltek meg ellene – ennek nyomán betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet tagköztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről, és ez a Szovjetunió megszűnését is jelentette.