● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Archiv[sz] Kiderült, hogy a vírusoknak is van egy gyenge pontja: a hang. Egy kutatócsoport a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálta azokat az elképesztő laboratóriumi eredményeket, amelyek szerint a COVID–19-et okozó SARS‑CoV‑2 és az influenza A vírusok burkát sima hanghullámokkal szét lehetett zúzni. A kísérletben magas frekvenciájú, 3 és 20 megahertz közötti ultrahanggal bombázták a vírusmintákat, mire azok fizikailag megrepedtek és elvesztették fertőzőképességük jelentős részét. A legjobb az egészben, hogy a környező emberi sejtek nagyrészt sértetlenek maradtak, a közeg hőmérséklete és pH-ja pedig nem változott, vagyis a vírusokat nem főzték meg vagy maratták szét, hanem egyszerűen szétrezegtették. „Olyan ez, mintha kiáltással küzdenénk a vírus ellen. A vizsgálatunkban bizonyítottuk, hogy a hanghullámok energiája morfológiai változásokat idéz elő a vírusrészecskékben, mígnem azok ‘kipattannak’, hasonlóan a pattogatott kukoricához” Ezt Odemir Martinez Bruno, a São Pauló-i Egyetem professzora nyilatkozta a EurekAlert! tudományos portálnak. A trükk az úgynevezett akusztikus rezonancia. Minden tárgynak, így a vírusoknak is van egy természetes frekvenciája, amin rezegni kezd. Ha ezt a frekvenciát egy külső hanghullámmal pontosan eltalálják, a rezgés annyira felerősödik, hogy a szerkezet szétesik. Ez nem az a brutális ultrahangos tisztítás, amivel az ékszereket vagy az orvosi műszereket fertőtlenítik – az a kavitáció elvén működik, ahol összeomló mikrobuborékok zúznak szét mindent a környezetükben. Itt a folyamat sokkal kifinomultabb, és a vírus geometriájára épít. A legtöbb burkos kórokozó, mint a koronavírus vagy az influenza, gömb alakú, ez a forma pedig különösen hatékonyan nyeli el az ultrahang energiáját. A rezgések felhalmozódnak a vírus belsejében, míg a burok egyszerűen feladja a küzdelmet. Bruno szerint a hatás kulcsa a formában rejlik. „A jelenség teljes mértékben geometriai. A gömb alakú részecskék – mint sok burkos vírus – hatékonyabban nyelik el az ultrahang energiáját. Az energiának ez a felhalmozódása vezet a burok szerkezetének megváltozásához, mígnem az eltörik.” A legfontosabb bizonyítékot pedig a sejtkultúrákon végzett tesztek adták: a szétrezegtetett vírusokkal kezelt sejtekben a kórokozók már alig tudtak szaporodni. Nem a brazilok az egyetlenek, akik ezen a vonalon pörögnek. Egy kuvaiti kutatócsoport a Viruses (MDPI) folyóiratban közölt egy hasonló, bár közvetett eredményt: ők 25 megahertzes, fókuszált ultrahanggal kezelt SARS‑CoV‑2 mintákban a vírusgenom mennyiségének csökkenését mutatták ki PCR-tesztekkel. Az ötletet már egy 2021-es, az MIT News által bemutatott számítógépes szimuláció is felvetette. Akkor a Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei modellezték, hogy a koronavírusok tüskefehérjéi és burka elvileg sérülékeny lehet a megfelelő frekvenciájú ultrahangra. Tomasz Wierzbicki, az MIT professzora már akkor is bizonyítottnak látta, hogy a rezgések fizikai kárt okozhatnak. „Bizonyítottuk, hogy ultrahanggerjesztés alatt a koronavírus burka és tüskéi rezgésbe jönnek, és a rezgés amplitúdója olyan nagy lehet, hogy látható sérülést okoz a külső burkon, és feltehetően a belső RNS-ben is.” A kísérleteket laboratóriumban, kémcsőben (in vitro) végezték. Egy élő szervezetben célzottan eltalálni a vírusokat anélkül, hogy a környező szöveteket károsítanánk, egészen más. Meg kell oldani, hogyan jut el a megfelelő frekvencia a célterületre a szövetek csillapító hatása ellenére, mi a biztonságos dózis, és hogyan lehet pontosan fókuszálni a hullámokat. Az ultrahang technológiája ma még elsősorban a diagnosztikában jeleskedik, ahol életeket menthet. A mostani felfedezés inkább egy új, fizikai alapú antivirális stratégia lehetőségét villantja fel, ami nem a gyógyszerek kémiai hatására, hanem a vírusok mechanikai sérülékenységére épít. Rövid távon talán eszközök sterilizálására vagy más, célzott fertőtlenítési eljárásokra lehet alkalmas. Flávio Protásio Veras farmakológus, a tanulmány egyik szerzője is óvatosságra int. „Bár a klinikai alkalmazástól még messze vagyunk, ez ígéretes stratégia általában a burkos vírusok ellen… Ráadásul ‘zöld’ megoldás, nem termel hulladékot, nem okoz környezeti terhelést és nem serkenti a vírusrezisztencia kialakulását” – nyilatkozta a Phys.org tudósítása szerint. [kapcsolodo]/kiderult-mi-okozza-az-sm-et-egy-virus-32-szeresere-noveli-a-kockazatot/[kapcsolodo]