● news.bsdnet.hu

Csütörtök este, 2026. május 7-énMelléthei-Barna Márton a Facebook-oldalán bejelentette,hogy lemond a Tisza-kormány igazságügyi miniszteri jelöltségéről.Magyar Péter sógora, a Tisza Párt jogi képviselője a saját közlése szerint úgy döntött, hogy a Magyar Péterhez fűződő rokoni és baráti kapcsolata jelenleg nem segíti a társadalmi konszenzus erősítését. A bejelentését megelőzte egy egyhetes politikai vita, amelyben Rétvári Bence „uram-bátyám” helyett „tesóm-sógorom” világról beszélt, Toroczkai László nepotizmussal vádolta Magyar Pétert, és a Tisza saját szavazói közül is sokan jelezték, hogy a kabinet egyik kulcspozíciójában nehezen elfogadható egy ilyen családi kapcsolat. Magyar még Melléthei-Barna mellett kiállt – húga felfüggeszti a bírói tevékenységét a férje miniszterségének idejére, mondta –, de a kommunikációs nyomást végül a sógor lépése zárta le. Pénteken reggel Magyar Péter pótolta a tárca élén támadt űrt.AFacebook-bejegyzésébenúgy fogalmazott, hogy „a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjét, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Dr. Görög Mártát” kérte fel az igazságügyi tárca élére. Indoklásában a leendő miniszterelnök hozzátette: Görög Márta 25 éves akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz. Görög Márta 1975-ben született, a József Attila Tudományegyetem (a mai SZTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, és 2007-ben PhD-fokozatot. A tudományos és oktatói pályáját végig Szegeden építette fel. Az SZTE Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékén kezdte 2001-ben tanársegédként, 2006-tól adjunktus, 2008-tól docens, 2016-tól pedig egyetemi tanár és intézetvezető. Kutatási területe a polgári jog egyik specifikus szelete: személyiségi jog, használati kötelmek, szellemi alkotások joga, technológia- és tudástranszfer-szerződések, know-how, kereskedelmi név. Több vezetői pozíciót is betöltött az egyetemen. 2003 és 2005 között, majd 2006 és 2010 között hallgatói és közkapcsolati igazgatóként dolgozott a központi rektori hivatalban. 2015-ben rövid ideig az SZTE marketing- és kommunikációs igazgatója volt. 2012-től kutatás-fejlesztési és innovációs jogi szakértőként, 2016-tól pedig az alumni ügyekért felelős rektori megbízottként dolgozott az egyetemi vezetésben. A jogi kar dékáni pozíciójához – amelyet a Magyar Péter-bejelentés is kiemelt – az elmúlt években jutott el. Tudományos és szakmai elismertségét hetvennél több hazai és nemzetközi folyóiratban megjelent publikáció, valamint a magyarországi és nemzetközi szakmai szervezetekben betöltött tisztségek mutatják. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a SZAB Jogtudományi Szakbizottsága Gazdasági Jogi Munkabizottságának elnöke, a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnöke. Tagja az Európai Szerződésjogi Társaságnak (SECOLA), a Német Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesületnek (GRUR), és külföldi vendégoktatóként is tanított Potsdamban, Grazban, Tübingenben, Göttingenben, Bécsben, Dublinban, Kijevben és Luxemburgban. Az életrajzának egyik beszédes momentuma, hogy 2019-ben Trócsányi László akkori igazságügyi minisztertől vehette át a Moór Gyula-díjat. A díjat az igazságügyi területen hosszú időn át kiemelkedő színvonalon végzett szakmai munka, illetve országos jelentőségű, nagy szakmai felkészültséget igénylő feladatokban szerzett érdemek elismeréseként adományozzák. Trócsányi 2014 és 2019 között volt a Fidesz-kormány igazságügyi minisztere, mielőtt EP-képviselőként folytatta volna a pályáját. Az ő minisztersége idején fogadta el az Országgyűlés az alkotmányos rend több olyan elemének jogszabályi alapját, amelyek lebontását a Tisza-kormány programja most kiemelt feladatként jelölte meg. Görög Márta tehát úgy érkezik a Tisza-kabinetbe, hogy a NER állami kitüntetésének is birtokosa. A névsorban nem ő az egyetlen ilyen szereplő – a gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István 2023-ban Szijjártó Pétertől kapta meg a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Kapitány esetében egy hazatérő globális üzleti vezető elismeréséről volt szó, Görög esetében egy szegedi jogászprofesszor szakmai érdemeit ismerte el a tárca akkori élén álló politikus. Mindkét eset azt mutatja, hogy Magyar Péter olyan minisztereket választ, akiket a Fidesz-éra szakmai oldalon nem tartott politikai ellenfélnek. Az SZTE 2026. januári lapjának adott interjújában Görög Márta elmondta, hogy a magánjogi szabályozásban szerinte egyre hangsúlyosabbak a megelőző (ex ante) szabályok – tehát olyan rendelkezések, amelyek a károk bekövetkezte előtt avatkoznak be, akár a klímaváltozás, a digitalizáció, akár a mesterséges intelligencia területén. „Leegyszerűsítve: előbb innováljunk, aztán szabályozzunk" – fogalmazott. A jogászi szerep szerinte iránytű: szabályozni vagy hagyni kell teret az együttműködésnek, a gondolkodásnak és az innovációnak, és ennek a kettősségnek a kezelése a szakma legfontosabb feladata. Hangsúlyozta a jogászképzés dogmatikai megalapozottságának fontosságát is, mert úgy véli, csak ez biztosíthatja, hogy a frissen végzett jogászok a folyamatosan változó jogrendszerben is tájékozódni tudjanak. A személyiségi jogokról szóló kutatásai a digitális tér és a közösségi média jogi dilemmáira is kiterjednek. Ez utóbbi terület különös jelentőséggel bírhat azon a tárcán, amely a Tisza-kormány programja szerint a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmai függetlenségének helyreállításáért, valamint a jogalkotás minőségének rehabilitálásáért fog felelni. Az igazságügyi minisztérium a Tisza-kormány programjában kiemelt szerepet kap. Magyar Péter többször hangsúlyozta, hogy a tárca felelőssége lesz az uniós forrásokat lehetővé tevő jogszabályi keretek megalkotása, a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai függetlenségének helyreállítása, valamint a jogalkotás minőségének és az érdemi társadalmi egyeztetésnek a visszaállítása. A leendő miniszterelnök bejelentésében Görög Mártáról is azt írta, hogy „a következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek”. A tárcához tartozó intézményi munkák között szerepel az alkotmányos rend több elemének felülvizsgálata, az alkotmányozás szakmai előkészítése, valamint a Sulyok Tamás államfő, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, illetve a NAIH-elnök esetében említett önkéntes távozási határidőhöz – amelyet Magyar Péter 2026. május 31-re jelölt ki – kapcsolódó jogi lépések. A Magyar Bírói Egyesület aMelléthei-Barna-jelölés kapcsánpolitikamentes szakmaiságot és érdemi párbeszédet várt el a leendő igazságügyi minisztertől. Görög Márta személyében olyan jelölt érkezik a tárcához, aki sosem volt politikai szereplő, és aki egy kifejezetten szűk magánjogi szakterületen építette fel a karrierjét. A jelölés ráadásul önmagában sem volt politikai súly nélküli – függetlenül attól, hogy ki kapta meg. Az igazságügyi tárcát Magyar Péter egykori felesége,Varga Judit vezette 2019 és 2023 között, mielőtt a kegyelmi botrány nyomán visszavonult volna a politikától. A poszt tehát a Magyar Péter személyes története szempontjából is rendkívül érzékeny terep, és a tisztség betöltőjére az átlagosnál nagyobb sajtófigyelem és politikai nyomás vár majd. Ebben az értelemben Görög Márta szakmai-akadémiai háttere – az, hogy a politikai életben eddig nem volt szereplő – nem csak a Melléthei-Barna-féle vita lezárását szolgálja, hanem azt is, hogy a tárca a Magyar-éra első hónapjaiban a lehető legmesszebb maradjon a leendő miniszterelnök saját életrajzától. (Borítókép: Görög Márta Szegeden 2023. május 5-én.Fotó:Rosta Tibor / MTI) Kövesse az Indexet Facebookon is!