● news.bsdnet.hu

Az ókori maják körében a gyermekek fülbevalói nem pusztán kozmetikai cikkek voltak, hanem egy olyan rituálé részei, amely már a nemi alapú öltözködési és viselkedési jellemzők megjelenése előtt elkezdődött. Ez áll Yana Flynn-Arajar végzős hallgató tanulmányában, amely a Childhood in the Past című folyóiratban jelent meg. Az ókori maják körében a gyermekek fülbevalói nem pusztán kozmetikai cikkek voltak, hanem egy olyan rituálé részei, amely már a nemi alapú öltözködési és viselkedési jellemzők megjelenése előtt elkezdődött. Ez áll Yana Flynn-Arajar végzős hallgató tanulmányában, amely a Childhood in the Past című folyóiratban jelent meg. Flynn-Arajer 83 gyermekről készült képet vizsgált meg, és arra a következtetésre jutott, hogy az első ékszerek már három-négy hónapos korban megjelenhetnek a csecsemőknél. Bár az ilyen esetek ritkák voltak, a fülbevalók lényegesen gyakoribbak voltak a négy hónapos és egy éves kor közötti gyermekeknél: ebben a korcsoportban körülbelül minden második gyermek viselt fülbevalót. Egy és négy éves kor között minden gyermeken látható volt fülbevaló. A tanulmány szerzője megjegyzi, hogy a rituálét még azelőtt végezték el, hogy a gyermek járni kezdett volna, és mielőtt a nemének megfelelő ruházatot viseltek volna. Ezért a tanulmány megállapításai szerint a fülbelövés nem kapcsolódott a nemi azonosításhoz, és valószínűleg más rituális jelentéssel bírt. Az elit tagjai számára ez a gyakorlat vérontással is járhatott. Bizonyos esetekben a beavatkozást vallási tisztviselők felügyelték, hangsúlyozva annak rituális jellegét. Előfordult, hogy nem egyetlen piercinggel végződött: a lyukat nagyobb ékszerekkel vagy nehéz kőfülbevalókkal lehetett kitágítani. Ahogy az ékszerek mérete nőtt, a megjelenésük is megváltozott: a fülbevalók vékonyabbak és elegánsabb formájúak lettek. Az anyag is szerepet játszott. A drágának tartott jádét csak az elit használta, míg a kagylóékszerek gyakoribbak voltak, és mind a nemesek, mind a közemberek körében megtalálhatóak voltak.