● news.bsdnet.hu

Azt eddig is sejtettük, hogy a magyar huszárok messze földön híresek voltak, de azt azért talán nem, hogy a messzi föld szó szerint igaz: az amerikai függetlenségi háborúban harcoló lovasságot ugyanis egy magyar huszár, Kováts Mihály alapította. A tengeren túlon olyannyira tisztelik emlékét, hogy most szobrot is szeretnének állítani neki, amihez gyűjtésbe kezdtek. Bittó Ákos Főmunkatárs, rovatvezető (Auto) Ezeket látta már? Az Egyesült Államok Charleston (Dél-Karolina) nevű városának egyik legnagyobb parkja a Hampton park. A britek 1779-ben ez még nem volt beépített terület, és itt vonultatták fel erőiket, hogy elfoglalják a stratégiai szempontból nagyon fontos várost, a függetlenedni vágyó amerikaiak pedig ezt mindenáron meg akarták akadályozni. Ezért ide vezényelték a lehető legtöbb katonájukat, köztük a lovasságot, élükön Kováts Mihály egykori magyar huszárral. A britek technikai fölényével, hátultöltős puskáival szemben azonban nem sokat értek az amerikaiak ósdi flintái, így komoly veszteségeket szenvedtek. A halottak közt volt az 1779. május 11-én elesett Kováts Mihály is, akit végül a britek temettek el, sírhelyéről ma is csak annyit tudni, hogy valahol a város házai alatt található. De hogyan került egy magyar huszár az amerikai függetlenségi háborúba? A Charlestonban lévő Hampton park helyén sorakoztak fel a brit erők, hogy elfoglalják a várost - Kováts - vagy más néven Fabriczi Kováts - Mihály Karcagon született a fellelhető iratok szerint 1724-ben - mondta Végső István történész, aki néhány hete tért vissza Charlestonból. - Fiatalon 1740-től a huszársághoz, 1745-től a jászkun huszárezredhez került . Kezdetben a Habsburg birodalom oldalán harcolt, de protestáns lévén, inkább a poroszok mellé állt a katolikus osztrák császárral szemben. Egyfajta szabadcsapat volt az övé, sarcokat szedtek, majd megkapta az egyik legmagasabb porosz katonai kitüntetést, és hazatért. Itthon persze elfogták, de ki tudta magyarázni magát és végül kiszabadult a fogságból. Megnősült, elvette a Sáros vármegyei alispán lányát, aztán a házassága zátonyra futott és végül elhagyta Magyarországot. Végső Istvánt hagyományőrző huszárok is vendégül látták Amerikában a Kováts-emléknapon Kováts Szászországban távozott, és a lengyel emigrációval is kapcsolatban került. Itt vette hírét az újságokból, hogy az amerikaiak háborúba kezdtek a britek ellen, mert el akarnak szakadni a koronától. Megtetszett neki a függetlenedésért vívott harc és magának Benjamin Franklinnek, az Egyesült Államok egyik alapító-atyjának írt 1777 elején egy levelet, amiben felajánlotta szolgálatait. Igaz, az angolhoz nem konyított, ezért latin-német nyelven vetette papírra sorait - a levél egyébként mind a mai napig megvan, Philadelphiában őrzik. Franklinnek szimpatikussá vált a furcsa magyar és meg is hívta Amerikába. Nem tetszett viszont George Washingtonnak, a későbbi amerikai elnöknek, ám egy lengyel emigráns, Kazimierz Pulaski meggyőzte őt. Így esett, hogy az államférfiak őket kettejüket kérték fel arra, hogy szervezzék meg az amerikai lovasságot. Benjamin Franklin felkérésére Kováts Mihály szervezte meg az amerikai lovasságot - Az amerikai terület nem volt ideális a lovasság számára, ami részben hátrány volt - mondta a történész. - Ugyanakkor éppen ezért a briteket meg is lepte, amikor felbukkantak a lóháton a katonák. Kováts Mihály holttestét soha nem exhumálták, sőt sokáig feledésbe is merült, hogy mit tett az amerikaiakért. Aztán körülbelül egy évszázaddal ezelőtt egy magyar kutatónak lett gyanús, hogy az addig lengyelnek hitt hős nevének gyanúsan magyar a csengése és végül be is bizonyosodott, hogy a karcagi születésű egykori huszár nyugszik valahol Charleston utcái alatt. Azóta viszont olyannyira híre ment a városban és a kinti magyarság köreiben is, hogy sokkal többet tudnak róla, mint mi idehaza. A város katonai iskolájának gyakorlóterét például róla nevezték el, de több emléktáblát is állítottak már tiszteletére, Washingtonban pedig a magyar nagykövetség épületénél egy lovasszobor is őrzi emlékét. 1955 óta május 11. hivatalosan emléknap, Kováts Mihályra az amerikai lovashadsereg egyik megalapítójára emlékeznek ilyenkor az USA-ban. Most pedig a kinti magyarok gyűjtést indítottak, hogy újabb szobrot emelhessenek neki halála 250. évfordulóján, 2029-ben Charlestone-ban is. Ha a legtöbbünknek nem is volt ismert Kováts Mihály története, Karcagon azért jól tudják, ki volt a huszár. Már csak azért is, mert amikor az amerikaiak 1978-ban visszaadták a Szent Koronát, azt kérték, hogy hadd róhassák le tiszteletüket Kováts Mihály emléktáblája előtt. A magyarok először hüledeztek, hiszen nem volt itthon ilyesmi, végül gyorsan fabrikáltak egyet - az amerikaiak pedig fejet hajthattak, sőt hazavittek magukkal pár maréknyi karcagi földet. huszár