● news.bsdnet.hu

Ellentmondásnak tűnik, hogy a gyakran heves esőzésekkel, áradásokkal járó hurrikánok bozóttüzet okoznának. Pedig hozzájárulhatnak ez utóbbiakhoz, igaz, az időben kissé eltolódva. Egyre több a jele a klímaválság új, ijesztő láncreakciójának. Heves esőzések, zivatarok és magas páratartalom jellemzik általában a tavaszt az Egyesült Államok délkeleti részén, idén viszont egészen másmilyen természeti csapással küzdenek a floridai és a georgiai tűzoltók. A nagymértékű aszály és az erős széllökések miatt mindkét államban óriási tüzek pusztítanak. És bár az ember hajlamos külön kezelni a hatalmas viharokat és a tüzeket, egyre inkább kiderül, hogy valójában ugyanannak az éghajlati válságnak a láncszemeiről van szó. Az első csapás a hurrikán. AGizmodoa 2024-es Helene hurrikánt idézi fel, amelyik 4-es kategóriájú viharként csapott le Florida partjaira. Mindent letarolt, gyufaszálakként dobálta szét az erdőket, facsonkokat hagyott maga után. A nehezen megközelíthető helyeket (ahol nem lehetett ledózerolni a maradványokat) valóságos gyújtóssá változtatta, miután a földön maradt óriási mennyiségű faanyag kiszáradva tökéletes tüzelőanyaggá vált. Ami „egyszerű” rombolásnak tűnt, az hatalmas területeket alakított potenciális tűzfészkekké. https://hvg.hu/vilag/20241017_kar-usa-Helene-Milton-Katrina-hurrikan Ezután jött a második csapás, az idei rendkívüli szárazság. Amerika délkeleti országrészein jelentősen megnőtt a 35 Celsius-fok feletti maximális hőmérsékletű napok száma, ami miatt a hurrrikánok után maradt fatörmelékek még gyorsabban kiszáradtak, és szárazak is maradtak. Minden adott volt tehát egy tökéletesen előkészített, éghető környezethez. Az alacsony relatív páratartalom és száraz tüzelőanyagok jelenlétében a bozóttüzek könnyen lángra lobbanhatnak. A szélsőséges hőség és az erős széllökések elősegítik, hogy a tűzfészkek nagy, gyorsan terjedő lángtengerré váljanak.A szakértők szerint az a tény, hogy még a nyári időszak előtt megjelennek ilyen intenzív tüzek, különösen aggasztó. A tűzoltási erőforrások ugyanis idő előtt kimerülnek, miközben a legforróbb hónapok még csak ezután következnek. Mindez egyúttal arra is rámutat,hogyan erősítik egymást a klímaváltozás hatásai. Melegebbek lettek az óceánok, és erősebb hurrikánokat táplálnak. Az óriási viharok rengeteg törmeléket hagynak maguk után. A magasabb hőmérséklet és a gyakoribb hőhullámok kiszárítják a tájat, az aszály hosszabb ideig tart, és tűzesetekhez vezet. Egyértelműn tetten érhető egyfajta dominóhatás: az egyik katasztrófa megágyaz a következőnek. A jövő nagy kérdése immár nem az, hogy lesznek-e hurrikánok vagy erdőtüzek, hanem az, hogy miként kapcsolódnak össze ezek. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkoljaa HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát. "Csak el ne rontsák!”