● news.bsdnet.hu

Bárdy György azonban jóval több volt emlékezetes filmszerepeinél. Olyan életutat járt be, amelyben háború, nélkülözés, szakmai száműzetés és hatalmas sikerek váltották egymást. Nem egyszer a sorsnak köszönhette, hogy egyáltalán életben maradt. Bárdy György 1921-ben született Kispesten , néhány évvel a trianoni békeszerződés után. Már gyermekkorában világossá vált számára, hogy a színpad világa vonzza, ám édesapja egészen más jövőt képzelt el neki. A porcelániparban dolgozott, és azt szerette volna, ha fia is ezt a pályát választja. A fiatal Bárdy ezért egy ideig gipszmodell-készítőként dolgozott, ám hamar ráébredt, hogy ez nem az ő útja. Családi élete sem alakult könnyen: édesapja elhagyta a családot, amit soha nem tudott igazán feldolgozni. A fájdalmat tovább mélyítette, hogy később, amikor már színészként bontogatta szárnyait, apja inkább bírálta, mintsem támogatta. Alig volt tizenhat éves, amikor esténként rendszeresen a Nemzeti Színház előtt várakozott. Nem autogramot akart kérni – egyszerűen szerette volna közelről látni azokat a művészeket, akiket példaképként tisztelt. Az idősebb színészek is felfigyeltek a lelkes fiúra. Csortos Gyula egy elegáns lakkcipővel lepte meg, Tímár József pedig később közeli barátjává vált. Ezek az apró gesztusok még inkább megerősítették benne, hogy egyszer ő is a színpadon szeretne állni. Álmai azonban hosszú időre háttérbe szorultak, amikor kitört a második világháború. Bárdy György repülősként került az ukrán frontra, ahol nap mint nap életveszélyben szolgált. Egy bevetés során repülőgépét lelőtték. A balesetet szinte csodával határos módon túlélte, de a történtek mély nyomot hagytak benne. Később többször is elmondta, hogy idős korában is visszatérő rémálmok gyötörték: gyakran arra riadt fel, hogy ismét zuhan a repülőgépe. A háború után végre megnyílt előtte a színészi pálya. Ebben nagy szerepe volt Várkonyi Zoltánnak, aki hamar felismerte kivételes adottságait. Bárdy György (1979) / Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán Magas, elegáns megjelenése, mély, karakteres hangja és természetes kisugárzása miatt hamar a közönség kedvencévé vált. A hölgyek különösen rajongtak érte, és egy rövid, hirtelen fellángolásból még házasság is született. Első felesége jelmeztervező volt, ám kapcsolatuk nem bizonyult tartósnak. Később a nő Nyugat-Németországban épített sikeres karriert, többek között az Orion űrhajó című sorozat jelmezein is dolgozott. Pályája elején anyagilag nehéz helyzetben volt. Előfordult, hogy a színház öltözőjében aludt, mert nem volt saját otthona. Ezt vette észre Jávor Pál, aki nemcsak megsajnálta a fiatal kollégát, hanem meghívta Pasaréti úti villájába is. Bárdy György végül kisebb megszakításokkal közel nyolc éven át élt ott, és egész életében hálával emlékezett a legendás színész nagylelkűségére. Karrierje szépen ívelt felfelé, amikor 1959-ben váratlan fordulat következett. A Nemzeti Színház tagjaként egyszer csak eltűnt a szereposztásokból. Hivatalosan a „szocialista erkölcs megsértésére” hivatkozva három évre eltiltották a színpadtól. Az akkori sajtó alig közölt részleteket, csupán annyi jelent meg, hogy egy-egy szerepét más színész veszi át. Évekkel később Bárdy úgy emlékezett, hogy egy fiatal nővel folytatott kapcsolata miatt került célkeresztbe, mert a lány édesapja komoly politikai befolyással rendelkezett. Külföldi magyar lapok ugyanakkor egy másik történetet is közöltek: szerintük egy kompromittáló hangfelvétel is szerepet játszott az ügyben. Amíg nem dolgozhatott színészként, Gödöllőn erdészként vállalt munkát. Három év telt el így, amikor végre megcsörrent a telefon: visszatérhetett a színpadra. Ettől kezdve újra egymást követték a filmszerepek. A rendezők gyakran bíztak rá negatív figurákat, amelyekben különösen emlékezeteset alkotott. Az országos ismertséget az 1968-as Egri csillagok hozta meg számára, amelyben a félelmetes, félszemű Jumurdzsákot formálta meg. Később azonban humoros oldalát is megmutatta: Gugyerák Alajos szerepében sokakat megnevettetett, míg a Mézga család rajongói számára örökre Máris szomszéd hangjaként maradt emlékezetes. A színészet mellett a tenisz jelentette számára a legkedvesebb kikapcsolódást. Egy időben még a versenysport gondolatával is kacérkodott, végül azonban megmaradt hobbiként. Szívesen pipázott és szivarozott is. Később ismét rátalált a szerelem. Hatvanéves korán túl vette feleségül a nála több mint harminc évvel fiatalabb Lévay Mariannt. Házasságukat rendkívül boldognak tartotta, életének egyik legnagyobb ajándéka pedig az volt, hogy 64 évesen megszületett kislánya, Anna. Bárdy György 2013 májusában, 92 éves korában hunyt el. Olyan művésztől búcsúzott az ország, aki túlélte a háború borzalmait, a repülőgépe lezuhanását és a politikai mellőzést is, hogy végül a magyar színház- és filmtörténet egyik meghatározó alakjává váljon. A közönség számára egyszerre maradt a félelmetes Jumurdzsák, a szerethető Máris szomszéd és az utánozhatatlan orgánumú színész, akinek alakításait ma is örömmel nézik újra generációk. Nyugodj békében, Bárdy György! Bárdy György - Magánbeszélgetés - Juszt László műsora Forrás: Ujsagmuzeum.hu