● news.bsdnet.hu

Három évvel ezelőtt még technológiai kísérletnek tűnt, ma viszont már egyre inkább médiapszichológiai jelenség. Bíró Ada, a Delta AI-műsorvezetője nemcsak megszólal a képernyőn, hanem reakciókat, kötődést, sőt bizonyos esetekben érzelmeket is kivált a nézőkből. A nagy AI-sztori legújabb adásában Urbán Ernő televíziós producer, Ada megalkotója mesélt arról, hogyan is működik egy AI-műsorvezető, és hogy a nézők egy része miért hívta el randizni. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora. A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg: Urbán Ernő szerint Ada önmagában nem mesterséges intelligencia, hanem egy grafikai modell, egy avatar, amely mögött egy 10-15 fős stáb dolgozik folyamatosan. Szerkesztők, grafikusok, technikai szakemberek, pszichológusok és AI-eszközök együtt hozzák létre azt a karaktert, akit ma már sokan önálló személyiségként kezelnek. Ada nem autonóm mesterséges intelligencia. Nincs saját tudata, nem „gondolkodik”, és nem reagál valós időben emberként. A rendszer mögött emberek írják a szövegeket, ellenőrzik a tartalmat, és különféle AI-eszközöket használnak az animációhoz, a hanghoz vagy a vizuális megjelenítéshez. Az avatar tehát inkább egy rendkívül fejlettdigitáliskarakter, mintsem egy önálló intelligencia. Urbán Ernő szerint pontosan ezért fontos az emberi kontroll: minden megszólalás mögött validált és szakmailag ellenőrzött tartalom áll. Ada fejlesztése során az egyik legérdekesebb probléma éppen az volt, hogy kezdetben túl tökéletesnek tűnt. A csapat szándékosan rontott az arcszimmetriáján és a vizuális megjelenésén, mert az első verzió túlságosan steril és mesterséges hatást keltett. Aczél Petra szerint az emberek ma még érzik azt a furcsa sterilitást, amely sok AI-generált arcból árad. Nem feltétlenül a hibák hiánya árulkodik, hanem az a nehezen megfogalmazható textúra, amit az emberi arc természetesen hordoz. Ada külseje sem véletlen döntések eredménye. A fejlesztők szerint a női karakter hangja és megjelenése jobban működött tudományos tartalmak esetében, miközben a csapat tudatosan kerülte azt, hogy túlságosan emberinek vagy túl tökéletesnek hasson. A név is szimbolikus: Ada Byron, az egyik első programozónak tartott matematikus előtt tiszteleg, míg a „Bíró” vezetéknevet azért választották, mert magyarosan és nemzetközileg is jól hangzik. Bár Ada sok helyzetben hatékonyabb lehet egy embernél — például történelmi helyszíneken „utazhat” időben és térben, vagy különböző nyelveken szólalhat meg — bizonyos területeken továbbra sem versenyképes. Egy élő beszélgetésben, gyors reakciókat igénylő műsorban vagy érzelmi helyzetben még mindig az ember marad erősebb. A sportközvetítések, élő reakciók és személyes történetek világában az AI jelenleg nem tudja reprodukálni azt az emberi spontaneitást, amely valódi kötődést hoz létre. Ada története valójában nem technológiai kérdés, mert a technológia már itt van. A valódi kérdés inkább az, hogyan reagálunk rá emberként. Mikor kezdünk el kötődni egy digitális karakterhez? Mikor fogadjuk el emberként? És mikor veszítjük el a különbségtétel képességét? Az AI-avatarok fejlődése valószínűleg nem lassul le, de lehet, hogy a legnagyobb kihívás nem az lesz, mennyire lesznek élethűek — hanem az, hogy mi mennyire akarjuk majd elhinni róluk, hogy élnek. Részletek a beszélgetés tartalmából: A korábbi podcastjeinketitthallgathatják meg.