Még vetik, de már nem szeretik a repcét a németek – Ez az oka

A repcetermesztés egyre több gazdálkodónak okoz fejtörést Németországban is. Amikor május vége felé a becők teljesen kifejlődnek, jól láthatóvá válnak a becőormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog által okozott károk is. Ezzel összefüggésben az agrarheute.com 2026. június 3. és 11. között egy nem reprezentatív felmérést készített. A kérdés arra irányult, hogy a gazdák a jövőben is tervezik-e a repce termesztését. A kérdőívet összesen 598-an töltötték ki. Az eredmények sokakat megleptek. A válaszok 20 százaléka Észak-Németországból érkezett. Nyugat-Németországot a válaszadók 22 százaléka képviselte. A legtöbb kitöltő, 37 százalék a legfontosabb agrárrégióból, Dél-Németországból válaszolt, míg Kelet-Németország részesedése 16 százalékot tett ki. További 6 százalék jelezte, hogy gazdasága Németországon kívül található. A válaszadók több mint fele, 56 százaléka azt mondta, hogy továbbra is vetni fog repcét. Közülük minden negyedik gazdálkodó szerint még kezelhető mértékű a kártevőhelyzet. A repce vetését folytatni kívánók másik negyede viszont csak azért maradna meg a növény mellett, mert nem lát megfelelő alternatívát a helyettesítésére. Emellett minden tizedik gazda azt jelezte, hogy ugyan nem hagy fel a termesztéssel, de csökkenti a repce vetésterületét. Egyes térségekben sokkal erősebb az elégedetlenség a repcével kapcsolatban. Kelet-Németországban a gazdálkodók 69 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jövőben megszüntetné a repce termesztését. Észak-Németországban a válaszadók fele jelezte, hogy tervei között szerepel a repce elhagyása. Dél-Németországban jobbak az arányok: a kitöltők 38 százaléka venné ki a növényt a vetésforgóból. Nyugat-Németországban mindössze a gazdálkodók 19 százaléka tervez ilyen lépést, ugyanakkor a 33 százalékuk jelezte, hogy elsősorban az alternatívák hiánya miatt tart ki a növény mellett. A csalódott hangok ellentmondanak annak a tapasztalati adatnak, hogy idén 5 százalékkal nőtt a repce területe Németországban, elérte a 1,14 millió hektárt. Az elemzők szerint nincs ebben semmi különös: növekedhetett a terület úgy is, hogy közben nem éreztek elégedettséget a gazdák. Ennek hátterében az áll, hogy a gabonaárak drasztikus visszaesése miatt döntöttek sokan úgy, hogy inkább repcét vetnek, noha időközben az olajnövény jövedelemtermelő képessége és termésbiztonsága is csökkent. A termelők valójában a repcével sem boldogak. Szakértők szerint érdemes lenne a biomassza-felmérések segítségével csökkenteni a gazdaságokban a repce tavaszi nitrogénadagját, ami javíthatná a növény jövedelmezőségét, így a jövőbeli megítélését is. Lásd még a témában: Nyomás alá kerülhetnek az olajmagárak; melyik lesz a jövedelmezőbb? Indexkép: Shutterstock.