← Vissza

news.bsdnet.hu

Ilyet máshol nem látunk: Victor Vasarely előtt tiszteleg a vadiúj op-art kiállítás

Mandiner 2026-05-13 13:40
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét. Nagyszabású kiállítás nyílikVasarely Don’t Go Homecímmel csütörtökön a Neo Kortárs Művészeti Térben Victor Vasarely születésének 120. évfordulója alkalmából. A szeptember 19-ig látogatható tárlat a hatvanas-hetvenes évek hazai kísérletező művészetének nézőpontjából vizsgálja az op-art világhírű mestere, Victor Vasarely hatástörténetét. A kiállítás kapcsolódik a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) rendezett Vasarely-tárlatokhoz is – hangsúlyozta a szerdai megnyitón Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora és az MNG főigazgató-helyettese. Petrányi Zsolt elmondta: az 1960-as években az űrkutatás, a számítógép-technika fejlődése, a televízión keresztül terjedő populáris kultúra, valamint a vietnámi háború és a gyarmati felszabadítás kérdései egyaránt erősen hatottak a művészeti gondolkodásra keleten és nyugaton. Az új filozófiai irányzatok a képzőművészet világában is megjelentek, Vasarely alkotásaiban és a hazai neoavantgárd művészetben egyaránt - tette hozzá. A tárlat célja, hogy az op-artot és a kinetikus művészetet szélesebb összefüggésben mutassa be. A több mint hatvan művet felvonultató kiállítás három fő fogalom – a konstrukció, a rácsszerkezet és az illúzió – köré szerveződik. Az illúzió szekció a látást megtévesztő alkotásokat állítja középpontba, bemutatva, hogy Vasarely és a hazai progresszív művészek eltérő célokkal alkalmazták az optikai érzékcsalódás eszközeit. Itt látható egyebek mellett Pauer Gyula Pszeudo-programja, valamint Gulyás János azonos című, 1970-ben készült filmje. A konstrukció című egység azokat a műveket mutatja be, amelyekben a képi elemek a kompozíció építőegységeiként jelennek meg. Ebben a részben szerepel Maurer Dóra Kalah című kísérleti filmje is, amely Vidovszky László zeneszerző közreműködésével készült. A rácsszerkezet szekció Vasarely egyik legjellemzőbb formai megoldására, a négyzethálós szerkesztésre épül, párhuzamba állítva azt a hazai neoavantgárd fotósorozatokkal. A kiállításon bemutatják Gyarmathy Tihamér üveglemezre festett és nagyított munkáit, valamint Ventilla István Kaleidoszkóp című kísérleti filmjét is. A kurátor felidézte: 1969-ben a Műcsarnok nagyszabású kiállításon mutatta be Vasarely művészetét, amelyet a korszak fiatal avantgárd alkotói kritikával fogadtak. A mostani tárlat címe erre az eseményre utal: a megnyitón Major János egy Vasarely go home! feliratú táblával járta végig a tömeget. Petrányi Zsolt hangsúlyozta: a Vasarely Don’t Go Home cím arra utal, hogy a szervezők szeretnék árnyalni a művész hazai megítélését, miközben külföldön a legjelentősebb múzeumok tisztelegnek életműve előtt. Pierre Vasarely, a művész hagyatékának gondozója a megnyitón elmondta: nagyapja 1930-ban érkezett Párizsba, de egész életében úgy tekintett munkásságára, mint amely a budapesti Műhely iskola szellemiségéből táplálkozik, és mindig büszke volt magyar származására. Hozzátette: idén nemcsak Vasarely születésének évfordulóját ünneplik, hanem a pécsi Vasarely Múzeum megnyitásának, valamint az Aix en Provence-ban működő alapítvány megalakulásának 50. évfordulóját is. (MTI) Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása. A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni. El van átkozva a csapat a bírói döntésekkel. Megnyitják az erődöt. „Nem az volt számára a legnagyobb feladat, hogy szépen megfessen egy képet, hanem az, hogyan rontsa el.” A nemzetközi művészvilágban évtizedek óta magasan jegyzett Sándorfi István életművéből látható izgalmas keresztmetszet a Kálmán Makláry Fine Arts galériában. Augusztusi visszatérése óta csupán egy NB I-es bajnoki mérkőzésen lépett pályára a Ferencvárosban a Frankfurt kölcsönjátékosa. Lisztes Krisztián most újabb kényszerpihenőre szorul. Újabb útkereszteződéshez érkezett Bosznia-Hercegovina, amely a háború 1995-ös befejezése óta lényegében nemzetközi protektorátus alatt működik (vagy inkább nem működik). A Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója rövid betegség után szerdán 91 évesen halt meg. Új szabály lép életbe, azonban a rendszer bevezetése még csúszik.
Eredeti cikk megtekintése →