● news.bsdnet.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója rövid betegség után szerdán 91 évesen halt meg. Elhunyt Gedai István régész-numizmatikus. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) nyugalmazott főigazgatója rövid betegség után szerdán 91 évesen halt meg. Gedai Istvánt a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Emlékhely Kegyeleti Bizottság és a Nemzeti Örökség Intézete saját halottjának tekinti – közölte az MNM az MTI-vel szerdán. Mint írták, Gedai István érettségi után, 1953-ban nyert felvételt az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem-muzeológia, majd régészet szakára, ahol 1957-ben végzett volna, amennyiben nem szól közbe a történelem. Egyetemistaként ugyanis aktív szerepelt vállalt az 1956-os forradalom eseményeiben, amiért következő évben letartóztatták és ötéves börtönbüntetésre ítélték, amelyet végül egy év hat hónapra mérsékeltek. Szabadulása után nem folytathatta tovább egyetemi tanulmányait, éveken át segédmunkásként dolgozott, mígnem professzora, László Gyula közbenjárására végül 1963-ban befejezhette az egyetemet, következő évben doktorált, 1972-ben pedig kandidátusi fokozatot szerzett. Kapcsolata választott szakterületével, a numizmatikával gyerekkorába nyúlt vissza, amikor lelkes éremgyűjtőként kezdett el pénztörténettel foglalkozni. Hányattatása éveiben is rendszeres bejárt a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába Huszár Lajoshoz, 1966 januárjában pedig segédmuzeológussá nevezték ki. Ezzel egy páratlan, évtizedeken át tartó tudományos és tudományszervezői pálya vette kezdetét. Szűkebb szakterületének a középkori magyar pénztörténet számított, de életművében szorosan összeforrt a numizmatikai, a 20. századi történeti és közéleti munkásság. 1959-től a közelmúltig megjelent önálló művei, tanulmánykötetekben megjelent cikkei, folyóiratokban, hírlapokban megjelent írásai, leletközlései, könyvismertetéseinek száma meghaladja a hatszázat. 1970-től 1980-ig a Magyar Numizmatikai Társulat főtitkára, 1980 és 1988 között elnöke, 1995-től tiszteletbeli elnöke volt. 1973 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia numizmatikai albizottságának titkára lett, majd a Régészeti Bizottság, a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság tagja. 1975 és 1991 között a Numismatic Literature magyar szerkesztőjeként és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának főosztályvezetőjeként tevékenykedett, 1990-től 1993-ig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, 1993 és 1999 között főigazgatója volt. Közéleti szerepvállalásában az UNESCO Nemzetközi Numizmatikai Bizottságának alelnöke, címzetes egyetemi docens, az Országos Múzeumi Tanács főtitkára, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (majd Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság) alapító tagja, később elnökhelyettese volt, illetve a Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke és az Ásatási Bizottság elnöke. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként hozzá fűződik a napjainkban is megtekinthető, új állandó történeti kiállítás létrejötte és a múzeum rekonstrukciójának elindítása. Számos kitüntetése és elismerése mellett 2014-ben elnyerte a Magyar Érdemrend középkeresztjét. (MTI) Nyitókép: Facebook Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása. A Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója „botrányos döntéseknek” nevezte a Nemzeti Kulturális Alap támogatásait. Szenzációs kiállítás mutatja be a Nemzeti Múzeumban, hogy Attila alakja milyen helyet foglal el a történelemben, miért vált ilyen jelentőségű alakká, és egyes korszakokban milyen célt szolgált. Látványos és ingyenes események, családi programok várják az ünneplő közönséget Budapesten március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Így vált Attila emberből mítosszá. A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása nem igazságot akar tenni az örök kérdésekben, helyette az utókor lelkében élő sokszínű Attila-kép árnyalása a cél. A hunok királyát szokatlan perspektívákból is megidéző tárlatról a múzeum főigazgatóját kérdeztük. Újabb útkereszteződéshez érkezett Bosznia-Hercegovina, amely a háború 1995-ös befejezése óta lényegében nemzetközi protektorátus alatt működik (vagy inkább nem működik). Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét. Új szabály lép életbe, azonban a rendszer bevezetése még csúszik.