● news.bsdnet.hu

[sz]DP, kép: magnific[sz] Kint negyven fok, bent áll a levegő, te pedig a nagymamád szent meggyőződésével húzod be a sötétítőt és zárod magadra az ablakot, hogy a hűvös levegőből legalább egy molekulát megments estére. A logika betonbiztosnak tűnik: ha kint melegebb van, mint bent, akkor nem engedjük be a meleget. De mi van, ha az egész, amit a kánikulai védekezésről igaznak hittünk, valójában csak egy tévhit? Egy svájci meteorológus szerint ugyanis pontosan ez a helyzet, és amit csinálunk, azzal rosszabbat teszünk, mintha szaunát nyitnánk a nappaliban. A szakértő, Jörg Kachelmann szerint ugyanis a lakás bezárásával nem a hűvöset konzerváljuk, hanem egy saját magunk által termelt, fülledt bioreaktort hozunk létre. A kilélegzett szén-dioxid, a testünkből párolgó nedvesség mind-mind bent reked, és egy olyan fullasztó elegyet alkot, ami sokkal kellemetlenebb, mint a kinti, szárazabb forróság – írja a Bunte. A szabály tehát az, hogy ha napközben otthon tartózkodunk, vagy a főzés, zuhanyzás miatt magas a páratartalom, akkor a hőség ellenére is muszáj rövid, intenzív szellőztetésekkel cserélni a levegőt. Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól tárva-nyitva kell hagyni mindent délben. Ha napközben senki sincs otthon, akkor továbbra is érvényes a klasszikus módszer: kora reggel, amikor még hűvös van, csinálj egy alapos kereszthuzatot, majd csukj be mindent és sötétíts be. Az árnyékolás ugyanis mindkét esetben kötelező elem, mert ha a nap sugarai egyszer felmelegítették a falakat és a bútorokat, onnantól kezdve a lakás egy hőtárolóként funkcionál, és már késő bánat. A sötétítést tehát már a kora reggeli órákban el kell kezdeni, nem akkor, amikor már perzsel az ablaküveg. [kapcsolodo]filleres-trukk-a-nyari-budos-kukak-ellen-percek-alatt-megszunteti-a-szagot/[kapcsolodo]