Mi lett a jobboldali influenszerekkel a kormányváltás után? - íme Bohár Dániel és a többiek válaszai, ez történt velük azóta
Blikk
2026-06-21 16:30
A választások után a hazai közösségi média korábbi kormánypárti térfele nagyot változott. Az addig rendkívül aktív, naponta több videóval jelentkező jobboldali véleményvezérek jelentős része háttérbe húzódott, vagy szinte teljesen elnémult. A látványos digitális csend mögött azonban nem a passzivitás, hanem a megváltozott politikai realitásokhoz való kényszerű adaptáció és az új túlélési stratégiák keresése áll.
Blikk-összeállítás
Ezeket látta már?
Ebben a csendben egyetlen markáns kivétel akad: Bohár Dániel, aki nemhogy visszavett volna a tempóból, de június elején egy teljesen új, zárt, félig fizetős közösségi platformot indított el:
- A leghűségesebb követőimet várom szeretettel! Extra tartalommal, videókkal, élő bejelentkezésekkel, ahol tudunk egymással beszélgetni, illetve majd személyes találkozókkal is készülök nektek! Csatlakozzatok! – hirdeti mottóját Bohár, aki az online tér átalakulásával nem eltűnt, hanem saját bázis építésébe kezdett.
A riporter az új platform kapcsán elmondta, hogy több mint tíz éve van jelen a Facebookon , így valójában csak a felület új, a misszió ugyanaz:
„Mindig célom volt nem csupán tartalomkészítőként működni, hanem közösségépítőként. Úgy látom, hogy a választás óta a jobboldali emberekben még nagyobb az igény, hogy legyenek olyan emberek, akikre tudnak támaszkodni. Ilyen szeretnék én is lenni. Hálásan köszönöm nekik, hogy mindig támogatnak és mellettem állnak.”
Bohár Dániel elmondása szerint Magyarország egyik leglelkesebb és legnagyobb követőbázisával rendelkező riportere, a Megafon pedig mindig is segítette a munkáját ebben a folyamatban:
- A Megafonnak is mindig része volt a tartalomkészítés mellett a közösségépítés is. A mai világban a közösségekben van az erő” – mutatott rá a háttérország fontosságára.
Arra a felvetésre, hogy a jövőben miként alakítja át az utcai szembesítések formátumát, hogy az ne váljon önismétlővé, rendkívül gyakorlatias választ adott:
- Az Országgyűlésben 141 új politikus van, akiktől a jövőben nagyon sok mindent meg fogok kérdezni, ahogy haladunk előre egyre több témát is szolgáltatnak. Úgy látom, hogy erre a műfajra óriási az igény. Ezek a videóim több milliós megtekintéseket érnek el, ami a legnagyobb visszaigazolás. Érdemes kérdezni.
Nagy balhé van kialakulóban Balogh Levente és Bohár Dániel között. Az adok-kapok a jobboldali influenszer és médiaszemélyiség videójával kezdődött, amelyben az ásványvízkirály ATV-s szereplését elevenítette fel.
Bohár a jövőképét firtató, esetleges háttérmunkás vagy elemzői szerepbe való átvonulást firtató kérdésre egyértelmű nemmel felelt, megerősítve harcias karakterét:
- Harcos alkat vagyok, szeretek kérdezni, kíváncsi típus vagyok. Hogy hol látom magam a jövőben, akkor azt tudom mondani, hogy ugyanúgy a parlamentben a mikrofonommal, az operatőr munkatársammal, miközben felteszem a kérdéseimet. Ezt szeretem a legjobban. Ez vagyok én. A támadásokról pedig annyit, hogy volt időm megszokni őket. Másfél évtizede vagyok politikai riporter. Sokat támadtak eddig is és sokat fognak ezután is. Innen lehet tudni, hogy jól végzem a munkámat.
Vajon mi áll a többi ex-kormánypárti véleményvezér háttérbe vonulása mögött, és hogyan látják a jövőt azok, akik éveken át uralták a hírfolyamokat? Megkerestük a jobboldali nyilvánosság kulcsszereplőit a kérdéssel: hogyan tovább?
Deák Dániel / Fotó: Zsolnai Péter
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet korábbi vezető elemzője új irányba indul, és már nem tagja az intézet csapatának. Meglátása szerint a Megafon betöltötte a szerepét, felkarolta a jobboldali véleményformálókat, és a szervezet lényegében egy politikai akciócsoportként, tagjai pedig online politikai aktivistákként működtek. Hozzáteszi, a jobboldali interakciók több mint negyedét ez a kör adta. Úgy látja, a választási eredmény nem technikai vagy online módszertanon múlt, hanem mélyebb politikai okokon, amelyek egészen a 2022-es rezsicsökkentés-módosításig és a kata adó megváltoztatásáig nyúlnak vissza.
A Facebookon tapasztalható kommentáradat kapcsán Deák kiemeli, hogy a kampányidőszak intenzitása után a helyzet csillapodni látszik. Úgy látja, az új politikai helyzetben, a győzteshez húzásnak köszönhetően a kritikus kommentek száma még alakul, de saját felületén mindenesetre technikai korlátozással védekezik:
- Nálam csak az kommentelhet, aki legalább 24 órája követ. Ezzel lehet kivédeni azt, hogy trollok vagy irányított kommentelők lepjék el az oldalamat.
A Megafont érő legnagyobb kritikára, a hatalmas hirdetési összegekre reagálva Deák egy fontos tényre hívja fel a figyelmet:
„Fizetett politikai hirdetéseket már lassan egy éve nem lehet közzé tenni a Facebookon, a választási kampányban sem lehetett már ilyeneket alkalmazni. Az én elérésem ennek ellenére nem csökkent, hanem növekedett ezek a közösségi oldalon, a kampányban havi közel 100 milliós megtekintést értek el a tartalmaim összesen. Ez a lendület azóta sem hagyott alább, amióta visszatértem ismét a nyilvánosságba, heti 10-15 milliós megtekintést produkál az oldal. A politikai hirdetések visszatérésére nem számítok, azt a Facebook tiltja.”
A jövőt illetően a TikTokon is aktív elemző úgy látja , a jobboldalnak organikusan kell jelen lennie a fiatalabb felületeken, és az új pozíció még segítheti is őket: „...a TikTokon elmondhatják a véleményüket, becsatornázhatják az esetlegesen megjelenő társadalmi elégedetlenséget. Jelenleg ezen a felületen kifejezetten gyenge a jobboldal, azonban az ellenzéki lét sokkal több lehetőséget kínál, hitelesebben tudnak kommunikálni a jobboldaliak.”
Saját jövőjét ötéves távlatban nem influenszerként, hanem elemzőként képzeli el:
„A jövőben sokkal inkább a politológusi, politikai kommentátori énemet szeretném kidomborítani,de továbbra is elmondom a véleményem, álláspontom a különféle politikai kérdésekről. [...] Öt év múlva is szeretnék én lenni a legtöbb követővel rendelkező magyarországi politológus.”
Filep Dávid, a harciasabb jobboldali stílus képviselője szerint a hangvétel finomítása nem indokolt, a fokozás pedig kizárólag az új kormány döntéseitől függ. Úgy véli, ha támadás éri az olyan alapvető értékeket, mint a migráció elutasítása vagy a gyermekvédelmi törvény, akkor kötelező beleállni a vitákba. „Én egyébként általánosságban is arra biztatok minden jobboldali véleményformálót, különös tekintettel a jelenleg kialakult helyzetre, amikor a miniszterelnök nyíltan fenyegeti őket, hogy ne féljenek, álljanak ki a véleményük mellett, és folytassák a munkájukat!” – üzeni a háttérbe húzódó kollégáknak.
A kommentek moderálását illetően nem tervez stratégiát váltani, kizárólag a trágárságot és a gyűlöletkeltést szűri az oldala védelmében. A hirdetési pénzeket firtató bírálatokat ő is határozottan visszautasítja:
„Úgy gondolom, hogy ez a mítosz már 2025 őszén megdőlt, amikor a Facebook megszüntette a politikai hirdetéseket. Azóta pedig a jobboldali véleményformálók elérése nemhogy csökkent, de óriási ugrás látható. Az én személyes oldalam azóta több mint 150 ezer követővel 30-50 millió megtekintést produkál havonta, de vannak olyan véleményformálók, akik egyes hónapokban a 100 milliós határt is átlépik teljesen organikusan.”
Példaként említi alig egy hónapja indított YouTube-csatornáját, amely hirdetések nélkül is 5 millió megtekintés felett jár. Filep nem látja szükségét a „Kopasz Oszt” karakter megújulásának, de elárulta, hogy hamarosan egy új, hiánypótló kommunikációs projekttel jelentkezik.
Az influenszerlét jövőjét abszolút tartósnak és növekvő jelentőségűnek látja a hagyományos médiával szemben:
„Mivel a mainstream média teljesen elvesztette a hitelességét és ez nem hazai, hanem nemzetközi jelenség, úgy gondolom, hogy az ún. véleményvezéreknek a következő években csak növekedni fog a jelentőségük [...]. Aki ma nyomtatott sajtóval, televízióval vagy rádióval tervez, az bátor, ugyanakkor idejétmúlt és telített piacot céloz meg. Az irány, amerre a világ jelenleg tart, egyértelműen a véleményvezéreknek, az internetes publicisztikáknak és a podcasteknek kedvez...”
Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója / Fotó: Zsolnai Péter
Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója szerint a közéleti jelenlét nála nem választás kérdése, hanem belső kényszer, így a választások utáni új helyzetben is a hosszú távú folytatásra készül. Felidézte, hogy már a kétezres években, az Operaház tagjaként is folyamatosan vitázott liberális kollégáival:
„A politika olyan addikció az életemben, amelytől nem fogok tudni eltávolodni. Fél napra sem tudom félretenni a politikát, mert ez a szenvedélyem. Azt gondolom, öt év múlva ugyanígy fogok dolgozni, írni, műsort vezetni YouTube-on, televízióban”.
Videóiban továbbra is marad a kultúrharcos, woke- és LMBTQ-ellenes vonalon, mondván: „ha ilyennel találkozom, akkor be fogom mutatni.”
Apáti a vagyoni helyzetét ért kritikákra reagálva ismét leszögezte, hogy a Nemzeti Ellenállás Mozgalom kapcsán felröppent vádakkal szemben nem rendelkezik saját vagyonnal:
„Erre mondtam én, hogy egyáltalán nem félek, mert nincs vagyonom. Tehát, hogy nincsen lakásom, autóm, feleségemmel albérletben élünk, és spórolgattunk, hogy fel tudjuk venni a lakáshitelt. [...] nem szeretek ilyenekről beszélgetni, de ha támadnak, muszáj megvédeni magamat.”
Ami viszont a szakmai jövőjét illeti, Apáti nyilatkozatából felsejlik a politikai átrendeződés legsúlyosabb egzisztenciális következménye. Bár állítja, hogy a színházba sosem vitte be a világnézetét, felkészült a legrosszabbra:
„Maximálisan reális veszély, számítok rá. Ez államilag fenntartott intézmény, közvetett főnököm Tarr Zoltán, illetve Nagy Ervin. Velük sok csatám volt a kampányban. Nagy Ervin azt mondta - ez fönn van az oldalamon, meg lehet találni -, hogy színházat csak baloldali szívvel lehet csinálni. Ha ezt mondja a főnököd, akkor nyilván azt gondolja, hogy te jobboldaliként nem vagy ott jó helyen. Számítok arra, hogy meg fog indulni egy folyamat, amelynek a vége az lesz, hogy valamilyen módon rákényszerítenek engem vagy minket arra, hogy átadjuk a stafétát egy baloldali szívvel rendelkező színházcsinálónak”.
A frontvonalbeli influenszerek magabiztos, organikus növekedést vizionáló nyilatkozataival szemben a jobboldali újságírás és podcast-világ más szereplői láthatóan a taktikus kivárásra játszanak az új politikai realitások közepette.
A televíziós veterán, a közmédia riportere, Császár Attila így magyarázta a háttérbe húzódás okát:
„Egyelőre még csak pislogok a történések láttán – na nem azért, mert meglep – hanem épp ellenkezőleg, úgy látom, a történelem ismétli önmagát, és érdeklődve várom, melyik fejezet lesz a befutó. Így, ha nem gond, ezt most kivárnám.”
Hasonló, távolságtartó álláspontra helyezkedett a Mandiner podcastere, Lentulai Krisztián is , aki a jövőjét firtató kérdésekre szikáran annyit reagált: majd ha lesz véleménye, akkor arról a közösségi oldalán olvashatnak a követői.
megafon