● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság országjelentése a magyar költségvetés jövőbeli terheit vizsgálva több tényezőt is megnevezett, amelyek növelhetik a hiányt. Ezek között szerepelnek az adókedvezmények, az állami béremelések, a lakástámogatások, valamint a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíj is. A 24.hu által megszólaltatott nyugdíjszakértők szerint önmagában a 14. havi nyugdíj nem jelent kezelhetetlen terhet az állam számára. Farkas András arra hívta fel a figyelmet, hogy a juttatás csak fokozatosan épül be a rendszerbe , és a tervek szerint 2029-re válik teljes egyhavi plusz ellátássá. Akkor a becslések szerint körülbelül 600 milliárd forintos kiadást jelenthet évente. Karácsony Mihály szerint sem a 14. havi nyugdíj a rendszer legnagyobb problémája, noha a közbeszédben gyakran ez kerül a figyelem középpontjába. Abban ugyanakkor a szakértők is egyetértenek , hogy komoly igazságossági problémák vannak a rendszerben. A nyugdíjak közötti különbségek rendkívül nagyok, és a plusz juttatások ezt tovább növelhetik. Korábbi elemzések szerint a magas nyugdíjjal rendelkezők lényegesen nagyobb összegű 13. és 14. havi ellátásban részesülnek, mint az alacsony nyugdíjból élők. A szakértők egy része ezért olyan megoldásokat tartana indokoltnak, amelyek nagyobb támogatást biztosítanának a legkisebb nyugdíjból élők számára. A jelenlegi szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi ellátásuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak ezen a címen, a későbbi években pedig lépcsőzetesen nő a kifizetés mértéke. (Forrás: 24.hu )