● news.bsdnet.hu

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Costa , az Európai Tanács vezetője egyaránt mérföldkőként értékelte, hogy Ukrajna megkezdhette az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások első szakaszát. A folyamat minden fontosabb állomásához a tagországok egyhangú jóváhagyása, valamint az Európai Parlament támogatása is szükséges, emlékeztet a Privátbankár. Ehhez Ukrajnának több kulcsfontosságú területen kell előrelépést felmutatnia. Ezek közé tartozik a piacgazdaság működése, a gazdasági versenyképesség javítása, a fenntarthatósági és közlekedési reformok végrehajtása, a mezőgazdasági és erőforrás-gazdálkodási kérdések rendezése, valamint a külkapcsolatok fejlesztése. Korábban Zelenszkij azt a célt fogalmazta meg, hogy Ukrajna 2027-re készen állhat az uniós tagságra, ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem erősítette meg ezt az időpontot. Friedrich Merz német kancellár korábban úgy nyilatkozott, hogy még a következő évtized közepére sem tekinthető biztosnak a csatlakozás. Az első tárgyalási fejezet többek között a demokratikus intézményrendszer működésére, a közigazgatás korszerűsítésére, a közbeszerzések átláthatóságára és az igazságszolgáltatás függetlenségére koncentrál. A hadiállapot azonban jelentősen megnehezíti az előrehaladás mérését. Az országban hét éve nem tartottak elnökválasztást, és a jelenlegi helyzet alapján újabb választásra várhatóan csak a háború lezárását követően kerülhet sor. Az igazságügyi rendszer is jelentős szakemberhiánnyal küzd. Miközben a Transparency International adatai alapján a korrupciós kockázat a gazdaság és a közélet számos területén jelen van, az országban ötezernél kevesebb bíró dolgozik, ami lassítja az ügyek feldolgozását és a bíróságok működését. Az Európai Bizottság különösen érzékeny területként említi a közbeszerzéseket, az energiaszektort, az építőipart, a rendvédelmi szerveket, valamint az adó- és vámhatóságok működését. További aggályokat vet fel, hogy a hadiállapot idején az ügyészek áthelyezése rugalmasabb szabályok szerint történhet. Az Európai Bizottság szerint a piacgazdasági működés és a versenyképesség területén szintén jelentős fejlesztésekre van szükség. A háborús környezet jelentősen befolyásolja a gazdasági folyamatokat, miközben az államadósság az elmúlt öt évben a GDP mintegy feléről annak teljes értékére emelkedett. Az ukrán hrivnya árfolyama ugyancsak jelentős gyengülést mutatott. Míg a háború előtt egy euróért nagyjából 32–33 hrivnyát kellett fizetni, napjainkban az árfolyam már 50 hrivnya fölé emelkedett. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva az uniós átlag alig harmadát éri el. Az Európai Bizottság a nyugdíjrendszer reformját is sürgeti. Az országban több mint tízmillió nyugdíjas él, miközben az átlagos nyugdíj összege szerénynek számít az európai viszonyokhoz képest. A bérek terén is jelentős az elmaradás. Az országos átlagkereset nem éri el a 210 ezer forintnak megfelelő összeget, Kárpátalján pedig ennél is alacsonyabb szinten alakul. Közben az üzemanyagárak közelítenek a magyarországi szinthez. A menekültek és elesettek nagy száma miatt az ország népességéről jelenleg nincsenek információk, de a termékenységi mutató nemzetközi összevetésben is rendkívül alacsony, ami hosszabb távon munkaerőpiaci és társadalombiztosítási problémákat vet fel. Az Európai Unió vezetői ugyan támogatják Ukrajna európai integrációját, de ahogy közeledünk ennek tényleges megvalósulásához, úgy fognak egyre nagyobb súllyal latba esni a fenti problémák, amelyek elhárítása egy jól működő államban is évtizedeket venne igénybe. A Privátbankár ugyan nem említi, de oka van annak, hogy az EU eltökélte magát Ukrajna felvétele mellett. Az okok egyike biztonságpolitikai. Az Európai Unió számára Ukrajna részben ütközőzónaként szolgál Oroszországgal szemben. Több tagállam úgy látja, hogy egy stabil, nyugatias orientációjú Ukrajna növelheti Európa biztonságát, és csökkentheti az orosz befolyás lehetőségét Kelet-Európában. Az EU számára Ukrajna integrálása politikai üzenet is lehet: azt demonstrálhatja, hogy az európai modell vonzó és képes bővülni még jelentős geopolitikai nyomás alatt is. Gabonaterminál, kikötő – Fotó: Shutterstock A másik ok a földrajzi-geológiai adottságaiból eredő potenciál. Ukrajna a világ egyik meghatározó gabona-, kukorica- és napraforgó-exportőre. Ami az európai termelők számára piaci kihívást jelent, az a befektetők számára lehetőséget. Ukrajnának rendkívül jó minőségű termőföldjei vannak, továbbá kitűnő kikötői infrastruktúrája. Ugyanez a helyzet az országban található lítium-, titán-, mangán-, vasérc- és uránkészletekkel. Az EU célja, hogy csökkentse függőségét Kínától és más külső beszállítóktól, ezért Ukrajna nyersanyagvagyona stratégiai értéket képvisel. Ezekkel a lehetőségekkel mind számolnak a befektetők Ukrajna újjáépítésekor . Számos európai vállalat készül arra, hogy a béke megkötése után részt vehessen az ukrajnai infrastruktúra-fejlesztésben, az energetikai beruházásokban, a vasút- és lakásépítésben, a mezőgazdasági beruházásokban. Ukrajna csak a nyugati tőke beengedésével lesz képes rendezni az adósságait, amivel a háborút finanszírozó országok maximálisan élni akarnak. Indexkép: Shutterstock.