● news.bsdnet.hu

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése és alkalmazása a bűnüldözés területén egyre nagyobb figyelmet kap, ám a technológia használata nem mentes a problémáktól. Az arcfelismerő rendszerek gyorsabb nyomozásokat és magasabb ügylezárási arányokat ígérnek, de a téves letartóztatások növekvő száma rávilágít arra, hogy a gyorsaság és a pontosság nem mindig jár kéz a kézben. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a mesterséges intelligenciát nemcsak hibás azonosításokra, hanem bizonyítékok manipulálására is felhasználják, ami súlyos etikai és jogi kérdéseket vet fel. Szőcs Attila Online szerkesztő Ezeket látta már? Egy friss eset Angliában, Derbyshire megyében különösen nagy visszhangot váltott ki. A BBC beszámolója szerint egy rendőrtiszt ellen nyomozás indult, mert a gyanú szerint generatív mesterséges intelligenciát használt bizonyítékok létrehozására több ügyben. Bár a tisztet nem vették őrizetbe, a szolgálatából felfüggesztették, és az ügyet a derbyshire-i rendőrség, valamint a Korona Ügyészség vizsgálja. A derbyshire-i rendőrség szóvivője megerősítette, hogy az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúja miatt indult nyomozás, és ez az első ilyen jellegű eset az Egyesült Királyságban – írja a Futurism . Az ügy különösen érzékeny időszakban robbant ki, hiszen alig néhány nappal korábban az ország új PoliceAI központja iránymutatást adott ki, amelyben óvatosságra intette a rendőröket a generatív mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Alex Murray, a központ vezetője hangsúlyozta, hogy a technológia hajlamos „hallucináló” válaszokat adni, ezért a bírósági vallomások elkészítéséhez nem ajánlott a használata. A mesterséges intelligencia „hallucinációi” már korábban is problémát okoztak , bár ezek eddig inkább a technológia hibáiból fakadtak, mintsem szándékos manipulációból. Például az Egyesült Államokban, egy utahi rendőrségi jelentésben egy abszurd hiba miatt az szerepelt, hogy egy rendőr békává változott. Ám a derbyshire-i eset komolysága arra utal, hogy itt nem egyszerű tévedésről van szó, hanem szándékos visszaélésről. Hasonló visszaélésekre már volt példa: szintén a tengerentúlon, Maine államban rendőrök generatív mesterséges intelligenciával manipulált fényképeket tettek közzé egy kábítószer-rajtaütésről, ami szintén nagy felháborodást váltott ki. A mesterséges intelligencia bűnüldözési alkalmazása tehát nemcsak technológiai, hanem etikai és jogi kihívásokat is felvet. Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a technológia használatát szigorú szabályozásnak kell kísérnie, a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok nélkül pedig a visszaélések kockázata jelentősen megnő. mesterséges intelligencia