Mi az a hőmérséklet nyáron, ami még nem egészségtelen, és mit tehetsz a kánikula ellen?
Glamour
2026-06-22 05:31
Ezeket láttad már?
Ez az a 3 dolog, ami alapján az emberek percek alatt megítélnek a szakértő szerint
Nyári feltöltődés a város felett: kényeztesd magad és a barátnőidet Budapest egyik legstílusosabb rooftopján (x)
Márfi Kinga dietetikus most segít eligazodni, hogyan reagál a test a kánikulára , mikor válik a hőség veszélyessé, és mit tehetünk a mindennapokban a megelőzés érdekében – különös tekintettel a folyadékbevitelre és a nyári táplálkozásra.
A szakértő szerint nincs egyetlen, mindenkire érvényes határérték, de a tartós meleg már bizonyos szinteken egyértelműen megterhelő. „Általánosságban elmondható, hogy a 30 °C feletti nappali hőmérséklet, különösen magas páratartalom mellett, már fokozott megterhelést jelenthet. A 35 °C feletti tartós meleg pedig sok ember számára komoly élettani kihívást jelent.”
A dietetikus szerint a kockázat jelentős mértékben függ az egyéni tényezőktől. Az idősek, a kisgyermekek, a várandós nők, a krónikus szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy anyagcsere-betegséggel élők, valamint bizonyos gyógyszereket szedők érzékenyebben reagálhatnak a hőségre. Emellett az is számít, hogy valaki mennyire van hozzászokva a meleghez, milyen a fizikai állapota, illetve mennyi folyadékot fogyaszt.
A szakértő hangsúlyozza: a szervezet elsődleges célja hőség idején a normál testhőmérséklet fenntartása. Ennek érdekében fokozódik a bőr vérellátása és az izzadás , amely a párolgás révén hűti a testet. Ez azonban jelentős folyadék- és ásványianyag-veszteséggel jár.
Szakértő mondja el, melyik az a 4 szokás, amivel jobban indulhat a reggeled
A dietetikus szerint a keringési rendszer is fokozott munkára kényszerül. „A szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy elegendő vért juttasson a bőr felszíne felé, miközben biztosítja a létfontosságú szervek megfelelő vérellátását is. Ha a szervezet nem képes elegendő hőt leadni, a testhőmérséklet emelkedni kezd, ami akár hőkimerüléshez vagy súlyos esetben hőgutához vezethet.”
A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek. „A hőség okozta túlterhelés első figyelmeztető jelei gyakran enyhék, ezért könnyű figyelmen kívül hagyni őket. Ilyen lehet a fokozott szomjúságérzet, a szájszárazság, a fejfájás, a fáradékonyság, a koncentráció romlása, a szédülés vagy a gyengeség.”
A folyadékhiány egyik fontos jele a vizelet színe. „Gyakori tünet a sötétebb színű vizelet, amely a folyadékhiány egyik korai jele. Később jelentkezhet izomgörcs, hányinger , erős levertség, gyors szívverés vagy akár ájulás is. Ezeket a tüneteket már komolyan kell venni, mert a szervezet hőszabályozó rendszere ilyenkor jelentős terhelés alatt áll.”
A szakértő kiemeli: a megfelelő folyadékbevitel a hőség elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze. A nyári melegben ugyanis nemcsak a verejtékezéssel veszítünk vizet, hanem sokszor észrevétlenül is nő a folyadékigényünk. „Egy átlagos felnőtt számára normál körülmények között napi 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt, azonban kánikulában ez az igény könnyen 3 liter vagy annál több is lehet.”
A dietetikus szerint fontos, hogy ne a szomjúságérzetre hagyatkozzunk, mert az már a kezdődő folyadékhiány jele lehet. Érdemes rendszeresen, kisebb adagokban inni a nap folyamán. A folyadékpótlás alapja továbbra is a víz. Emellett jó választás lehet a cukormentes ásványvíz, a gyógytea , a hígított zöldség- vagy gyümölcslé.
10 étel, ami igazi kálium aranybánya: a szíved, az agyad és a vesék egészségét is biztosítja
Bizonyos ételek és italok ronthatják a hőérzetet. „Az alkohol fokozhatja a folyadékvesztést és ronthatja a hőszabályozást, ezért különösen meleg időben nem ideális választás. A nagy mennyiségű koffeint tartalmazó energiaitalok szintén kedvezőtlenek lehetnek. A nagyon cukros üdítőitalok lassabban csillapítják a szomjúságot, és felesleges energiabevitelt jelentenek.”
A nehéz ételek emésztése is megterhelő: „A nehéz, zsíros, bő olajban sült vagy nagy adag húsételek emésztése jelentős energiát igényel, ami tovább növelheti a szervezet hőtermelését és a diszkomfortérzetet.”
Sokan tapasztalják, hogy nyáron csökken az étvágyuk . A szakértő szerint ez természetes élettani reakció, hiszen a szervezet igyekszik mérsékelni a hőtermeléssel járó folyamatokat. Emiatt általában nincs szükség tudatos kalóriacsökkentésre , hacsak azt valamilyen egyéb egészségügyi cél nem indokolja.
„A kisebb adagokból álló, gyakrabban elfogyasztott étkezések sok esetben jobban tolerálhatók, mint a nagy, nehéz fogások. A hangsúly a könnyen emészthető, tápanyagban gazdag, magas víztartalmú élelmiszereken legyen.” Az időzítés is számít: „Érdemes a nap hűvösebb időszakaiban – reggel vagy este – nagyobb étkezéseket tervezni, amikor általában jobb az étvágy.”
4 szuperétel, ami tele van antioxidánsokkal, és hálás lesz érte a bélrendszered
A szakértő szerint célszerű kerülni a déli órákban végzett intenzív fizikai aktivitást, és lehetőség szerint a reggeli vagy esti időszakra időzíteni a sportolást. „Fontos a megfelelő mennyiségű alvás és pihenés, hiszen a hőség önmagában is fokozza a szervezet terhelését. A lakóterek árnyékolása, rendszeres szellőztetése, a könnyű, világos ruházat viselése és a hűvös zuhany szintén segíthetnek a testhőmérséklet szabályozásában.”
Az idősek és a krónikus betegséggel élők esetében pedig különösen fontos a rendszeres folyadékfogyasztás tudatos figyelése, mivel náluk a szomjúságérzet gyakran kevésbé megbízható jelzőrendszer.
A nyári kánikula komoly élettani terhelést jelenthet, amelyet nem szabad alábecsülni. Márfi Kinga dietetikus szerint a megelőzés kulcsa a megfelelő hidratálás, a könnyű, tápanyagban gazdag étrend és a tudatos napi rutin kialakítása. Ezek együtt segítenek abban, hogy a legforróbb napok is biztonságosan átvészelhetők legyenek.