● news.bsdnet.hu

Megmutatták azt a felvételt, amelyen Kleopátra valódi arcvonásai vannak, nem úgy néz ki, mint a filmekben láttuk. Kleopátra királynő az egyik leghíresebb egyiptomi uralkodó Tutanhamon és Kheopsz fáraók mellett. Ám róla már sokkal több írásos adat is fent maradt, többek között azért is, mivel bensőséges viszonyt ápolt több római vezetővel is, többek között Julius Caesar-ral is. Az uralkodónő akkor halt meg, amikor birodalma a végóráit élte, a rómaiak elfoglalták Egyiptomot a halála után. Az elmúlt évszázadokban a festészetben és a filmművészetben nagyon sok ábrázolás keletkezett, sok művész képzelte el, hogy nézhetett ki valójában az a királynő, aki korának egyik legműveltebb uralkodója volt, politikai őstehetség és géniusz volt. Az egyik leghíresebb alkotás az 1963-as nagy, Hollywood-i alkotás, amelyben Elizabeth Taylor alakítja a királynőt. A popkultúrára ez az alkotás tette a legjelentősebb befolyást, Kleopátra kapcsán szinte mindenkinek ez az alkotás jut eszébe. Ám a régészek találtak hiteles ábrázolásokat, amelyek megmutatják nekünk, hogy nézhetett ki valójában a piramisok országának egyik leghíresebb uralkodója, aki lenyűgözte kortársait is. Az ábrázolás azonban köszönőviszonyban sincs azzal, ahogy a mi kultúránkba beivódott azaz elképzelés, hogy nézhetett ki valójában az egyiptomi uralkodó. Olvass tovább... Olvass tovább... Egyetlen egyiptomi királynő sem vált olyan híressé, mint VII. Kleopátra , aki az utolsó fáraónő is volt egyben. 17 évesen került trónra, már uralkodásának az elején lenyűgözött mindenkit azaz intellektus, amit ő képviselt birodalmában. A Berlinben őrzött portré azért is különleges, mivel rendkívüli módon hasonlít azokra a pénzekre, amelyeken korábban már megtalálták a királynő arcképét a régészek. Karakteres, előreugró orr, markáns áll, homlokra omló göndör tincsek. A szobor különleges, nagy kristályos görög szigetmárványból készült, amely áttetsző, szinte alabástromszerű hatást kölcsönöz az arcnak. Íme a két ábrázolás Kleopátráról, amely ránk maradhatott, először a berlini: Olvass tovább... Olvass tovább... (via Arts and Culture )