● news.bsdnet.hu

– A fölmérések azt mutatják, hogy a legerősebb kritika az előző kormány munkájával kapcsolatban a korrupció mértéke volt. Az új kormány a választások óta is folyamatosan arról beszél, hogy Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. Honnan veszik ezt, milyen mérések alapján? – A korrupció mértékét az európai uniós stratégiákban nem vizsgálják, erre nézve a tagországoknak sem kell olyan konkrét vállalásokat tenniük, mint például a foglalkoztatási ráta vagy a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek esetében. Ezért a korrupció mérésére sincs egységes sztenderd. Van viszont egy mutató, amire az új miniszterelnök szeret hivatkozni: a Transparency International jelentéseire a korrupció érzékeléséről. A Transparency International nem kormányzati, nem is uniós szervezet, hanem egy világméretű úgynevezett NGO, amelynek a financiális háttere és a politikai irányultsága közismert. Ők az egész világon vizsgálják a korrupció érzékelését. – Tehát nem magát a jelenséget, a korrupciót mérik, hanem annak az érzékelését? Hogy mit gondolnak róla az emberek? – Így van, nem azt vizsgálják, hogy személyesen találkozott-e vele, kértek-e tőle kenőpénzt az ügye elintézéséért, adott-e az orvosnak hálapénzt, a tanárnak ajándékot a gyereke jobb jegyéért, vagy hasonlók. Nem a tapasztalataikról kérdezik az embereket vagy a cégeket. – De hiszen ha a sajtó sokat ír a korrupcióról, akkor az embereknek könnyen támadhat az a benyomásuk, hogy tényleg súlyos a helyzet. Nem így van? – Pontosan erről van szó. Ha az ebben érdekelt kommunikáció, vagy ahogy mondani szokták, a tudatipar hatékonyan dolgozik, akkor ott is magas lehet a korrupcióérzékelés indexe, ahol valójában keveseket érint, csak nagyon látványosak az ügyek. Ha az újságok sokszor megírják, hogy ebben rosszak vagyunk, akkor az emberek arra a meggyőződésre jutnak, hogy tényleg rosszak vagyunk. A korrupcióérzékelési indexszel nem az a probléma, hogy mást állít, mint amit az emberek mondanak, hanem hogy nem konkrét dolgot próbál megragadni, hanem egy kommunikációval befolyásolható benyomást. Nem tudjuk meg például, hogy a lakosság vagy a cégek mekkora arányát érinti, vagy mennyit költenek megvesztegetésre, semmi hasonlót. Nekem mint objektív adatokkal dolgozó mérnöknek ez a mérés túlságosan képlékeny. – A sorozatunk eddigi részeiben egységes módszertan, idegen szóval sztenderd szerint készült adatokat elemeztünk, amelyek időben és térben összehasonlíthatók. A korrupció problémájára létezik ilyen nemzetközileg elfogadott sztenderd? – Az Európai Unió erre még nem fejlesztett ki saját módszertant, nem tudom, hogy tervezik-e. A Világbank vállalati fölmérése viszont ilyen. Azért dolgozták ki és alkalmazzák, hogy tudni lehessen, azok a pénzek, amelyeket az egyes országoknak fejlesztésre, különféle programokra adnak, azok tényleg a megadott célra hasznosulnak-e, vagy egy részük a korrupción át elszivárog magánzsebekbe. – A Világbank az országok mekkora körét fedi le? – 181 országra, gyakorlatilag a Föld minden országára kiterjed. Nem minden országot vizsgálnak meg minden évben, hanem van egy sorrend, amely szerint dolgoznak. Az Európai Unió, sőt a teljes földrész összes országát természetesen bevonták ebbe a mérésbe. Az eredmény nyilvános adat, a világhálón bárki megtalálhatja, nemcsak jelentés formájában, hanem az adatbázist is le lehet kérdezni, teljes részletességgel. – Mit és hogyan mérnek? – Nem önállóan mérik a korrupciót, hanem a vállalkozások fölmérésében szerepelnek erre vonatkozó kérdések. Az eredményt viszont önállóan is publikálják. – Vállalkozások alatt kicsik és nagyok, családi boltok és multik is értendők? – Így van, de természetesen nem mindet kérdezik meg, reprezentatív minta alapján dolgoznak. – Ebben a fölmérésben mi minősül korrupciónak? – Azt kérdezik, hogy az aktuális cégnél a válaszadó tudtával a megkérdezés napjától számított egy éven belül előfordult-e, hogy fölkérték kenőpénz adására, vagy hogy a cég adott-e kenőpénzt azért, hogy egy közszolgáltatáshoz hozzáférjen, például megkapja az engedélyt valamely tevékenység végzésére; egy hivatali ügyintézés gördülékenyebben menjen végbe; vagy valaki hivatalos ember szemet hunyjon valami szabálytalanság fölött. – Tehát nem megbízás elnyeréséről van itt szó? – Ilyen is lehet, ha például valaki kenőpénzt ad egy önkormányzatnak, hogy az ő cége láthassa el a parkgondozási vagy közétkeztetési feladatokat. – Tehát cég és közintézmény közötti viszonyokról van itt szó? – Igen, hiszen a korrupciónak ez az egyik legjellemzőbb terepe. – Nézzük akkor, hogyan állunk ebből a szempontból a Világbank ítélőszéke előtt! – Hangsúlyozzuk, hogy itt tényekről van szó: a megelőző évben a cég kezdeményezett-e korrupciót, vagy vele szemben kezdeményeztek-e ilyet. A Magyarországra vonatkozó legutóbbi fölmérés 2023-ra vonatkozik, eszerint a vállalkozások 1,2 százaléka volt érintett. – Itt van előttünk az európai országok teljes listája. Bevallom, ez a grafikon engem megdöbbent. Tényekkel alátámasztva kiderül: nemhogy a legkorruptabb ország volnánk, de bőven az országok listájának első felében vagyunk. – A magyar érték az uniós átlag felét sem éri el. Olyan polgárosultnak tekintett országok vannak jóval mögöttünk, mint Ausztria, Csehország, Belgium. A legfejlettebbeket tömörítő OECD átlaga a miénknek háromszorosa. A lengyelekre a közvélemény pozitív példaként szokott gondolni, ehhez képest több mint hatszor annyi korrupciós esetük volt, mint nekünk. – A Világbank adatsorát mennyire veszik komolyan a világban? – Maga a Világbank ebből dolgozik. Nem passzióból készítik a korrupciós kutatást is tartalmazó fölmérést, hanem azért, hogy azzal alapozzák meg a fejlesztési irányokról szóló döntéseket. Itt nagyon sok euró- és dollármilliárdokról van szó. – Az Európai Unióban mégis folyamatosan arról beszélnek, hogy milyen rettenetes a korrupciós helyzet Magyarországon. Ők nem ismerik a Világbank adatait? Ha ismerik, miért nem használják? – Mert a Transparency International adatsora tudja megalapozni azt a politikát, amely alapján például a Magyarországnak járó támogatásokat is vissza tudták tartani. Ezért tudja Magyar Péter azt mondani, hogy a támogatások fölszabadításáért cserébe mást nem kértek tőle, csak a korrupció visszaszorítását. A Világbank adatsora alapján ki hinné el neki? Az elmúlt években például megszüntettük az orvosi hálapénz rendszerét, lecsökkentettük a készpénzhasználatot, sőt készpénzmentessé tettük a helyszíni és egyéb bírságolást, illetve szigorú elektronikus nyilvántartásokkal is csökkentettük a korrupció lehetőségét a mindennapjainkban. Persze, még rengeteg tennivaló van, nem is állítom, hogy végeztünk a feladattal. Csak az háborít fel, hogy egy-egy eset, például a Matolcsy-ügy miatt megbélyegzik az egész országot, és elfelejtik, hogy a lakosság és a cégeink esetében olyan mértékű, évtizedeken át a mindennapi életünket mérgező korrupciót nyestünk vissza közel nullára, ami korábban elképzelhetetlen volt. Éppen annak az Európai Uniónak a politikusai költik a rossz hírünket, tartják vissza a pénzeinket, ahol azért hallani ezt-azt Ursula von der Leyen Pfizer-SMS-eiről, illetve Kaili pénzel teli bőröndjéről. Nézzük meg, Belgiumban a Világbank majdnem hatszor akkora arányban mutat ki korrupciót, mint nálunk! Állítás és cáfolat Magyar Péter állítása: Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. Ezzel szemben tény: A Világbank fölmérése szerint Magyarország az Unió 27 tagállama között a legkevésbé korrupt országok sorrendjében a 11. helyen áll, megelőzve többek között Dániát, Ausztriát, Csehországot és Belgiumot. Nem éri el az uniós átlag felét a mi korrupciós arányunk.