● news.bsdnet.hu

Komoly diplomáciai feszültségek és éjszakába nyúló egyeztetések után hétfőn megállapodással zárult az amerikai és iráni csúcsvezetők első tárgyalási fordulója a svájci Bürgenstockban. A katari és pakisztáni közvetítéssel elért egyezség egy 60 napos ütemtervet rögzít a végleges megállapodás felé. Irán vállalta a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros újbóli megnyitását a kereskedelmi hajózás előtt, míg Washington engedményeket tesz az iráni olajexport és a befagyasztott vagyonok terén, miközben a felek a libanoni harcok leállítására is menetrendet hoztak létre. Szász Eszter Newsroom újságíró Ezeket látta már? A tárgyalások rendkívül feszült légkörben indultak, miután Irán a hétvégén ismét lezárta a Hormuzi-szorost , arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok nem tudta rábírni Izraelt a libanoni harcok leállítására. Emiatt a szoros hajóforgalma a töredékére esett vissza. A helyzetet tovább élezte, hogy Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán és a Fox Newsnak nyilatkozva megfenyegette Teheránt: ha újra lezárják a szorost, nem lesz többé országuk, és az USA akár át is veheti az ellenőrzést a vízi út felett. Trump emellett kilátásba helyezte, hogy ha Irán nem fékezi meg libanoni szövetségesét, a Hezbollahot, Washington még a múlt hetinél is keményebb katonai csapásokat mér az országra - írja a Reuters . A nyilvánosságra került fenyegetések hatására az iráni delegáció egy időre kivonult a tárgyalóteremből, és csak a pakisztáni és katari közvetítőkön keresztül volt hajlandó folytatni az üzenetváltást. Amerikai diplomaták szerint ugyanakkor a küldöttségek végig a helyszínen maradtak, és vasárnap reggeltől hétfő hajnalig megállás nélkül egyeztettek a vitás pontokról. A kiélezett diplomáciai helyzet ellenére a tárgyalásokat vezető JD Vance amerikai alelnök igyekezett mérsékelni a feszültséget, mondván, az ilyen egyeztetések "mindig zűrösek", de Trump elnök valójában új fejezetet akar nyitni az iráni kapcsolatokban. Az amerikai elnök elsősorban azért ment bele a múlt heti elvi megállapodásba, mert a szoros csaknem négy hónapos blokádja a világgazdaság összeomlásával és az olajárak elszabadulásával fenyegetett. A hétfői békülékenyebb hírekre a piac azonnal reagált, így a Brent nyersolaj ára hordónként 80 dollár alá süllyedt. Jelentős geopolitikai fordulat állt be a Közel-Keleten, miután az első iráni olajszállítók és teherhajók incidens nélkül keltek át a korábban feszült térségen. Az iráni állami média közlése szerint több hajó sikeresen áthaladt az Ománi-öbölben az Egyesült Államok által korábban felügyelt tengeri blokádzónán. Az iráni Press TV televízióadó beszámolója alapján hétfő este legalább három olajszállító tartályhajó és két teherhajó szelte át a területet. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter bejelentette , hogy Teherán komoly gazdasági engedményeket harcolt ki, így felmentést kaptak az olaj- és petrolkémiai export tilalma alól, felszabadítják a külföldön befagyasztott iráni eszközök egy részét, valamint egy átfogó újjáépítési és fejlesztési terv is indulhat az országban. Irán cserébe garantálja a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szorosan, amihez egy közvetlen forródrótot is létrehoznak a felek között a félreértések elkerülésére. Az atomprogramról szóló mélyebb tárgyalások megkezdését ugyanakkor Teherán a gazdasági ígéretek tényleges teljesítéséhez kötötte. A megállapodás kulcsfontosságú része a libanoni fegyverszünet betartatása , amelynek ellenőrzésére egy külön konfliktuskezelő munkacsoportot hoznak létre a szembenálló felek és a közvetítők részvételével. A dél-libanoni utakon azonnal megindult a forgalom, a március óta tartó izraeli invázió miatt elmenekült több mint egymillió ember közül ugyanis sokan már elkezdték a visszatérést az otthonaikba. A bürgenstocki diplomáciai folyamat a hét eleji eredmények után sem áll meg, a magas szintű politikai egyeztetéseket követően a technikai munkacsoportok a hét hátralévő részében is folytatják a részletek kidolgozását Svájcban. Irán