● news.bsdnet.hu

Nagy Attila Tibor véleménycikke. Igaza is volt, meg nem is azoknak a kritikusoknak, akik a választások előtti két évben úgy vélték, hogy a Tisza Párt szavazótáborát az Orbán-gyűlölet tartja össze. Igaz volt annyiban, hogy a Tisza Párt nem cövekelt le egyetlenegy ideológia mellett sem, „se nem jobb, se nem bal, csak magyar!”, hangoztatta Magyar Péter az általa vezetett pártról nem is egyszer. A Tisza elnöke nem akart elriasztani baloldali vagy éppen jobboldali gondolkodású, de ellenzéki szavazókat azzal, hogy egyértelműen kijelölte volna pártja helyét az ideológiai térfélen. Jól látszott ez tavaly a Pride-vonulás betiltásakor, amelyre Magyar nemhogy nem volt hajlandó elmenni, de még a nyílt állásfoglalást is kerülte és csak annyit mondott, hogy a jövendőbeli Tisza-kormány biztosítani fogja a gyülekezési jog gyakorlását. De nem volt hajlandó állást foglalni az azonos neműek házassága ügyében sem, mert tudta, hogy akár igennel vagy akár nemmel felel ebben a megosztó kérdésben, innen is és onnan is elveszítene szavazókat. A nagy választási győzelem fényében ma már tudjuk: a nyílt állásfoglalás megkerülése a kényesebb kérdésekben segítette a 2026-os választási győzelem elérését, mert nem az volt a mostani országgyűlési választási tétje, hogy lesz-e az azonos neműek között házasság, hanem hogy lesz-e kormány- és rendszerváltás. Ennek érdekében a Tisza Párt összegyűjtött szinte minden kormányellenes szavazót (és emellett sikerült csalódott fideszeseket is megnyernie) és nagy ívben kerülte a szavazótáborát megosztó témákat. Ám volt más is.Magyar Péterékcsapata már kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy az Orbán-ellenességen túl valami pluszt is kell adni a politikailag meglehetősen sokszínű szavazótábornak. Még nem vették át a Tisza Pártot, amikor a 2024. április 6-i Budapesten tartott Kossuth téri nagygyűlésen Magyar Péter a szónoklata végén arra kérte a tömeg tagjait, hogy tegyenek fogadalmat, fogják meg a mellettük állók kezét (még akkor is, ha a mellettük álló idegen) és tartsák együtt a kezeket magasba. „Most összekapaszkodunk. Nem tudjuk, hogy akinek a kezét fogjuk, az jobbos-e vagy balos-e, segédmunkás vagy topmenedzser, az ország vagy a világ melyik tájáról érkezett. De azt tudjuk, hogy mi magyarok vagyunk és ugyanazt akarjuk.” – ezzel az ellenzéki politikus máris zárójelbe tette azt, hogy a téren megjelent hatalmas tömeg sokféle gondolkodású. Félretette, mert felvázolt egy nagy célt, amikor így folytatta a beszédét: „Legyen ez a mi szerződésünk, hogy együtt végigmegyünk a számunkra kijelölt úton, és a jóisten segítségével a legvastagabb falon is átmegyünk és visszavesszük a szülőföldünket”. Az összekapaszkodás ezzel véget ért, a tömeg ujjongással és tapssal felelt. Ám a későbbi országjárásokkor rituálévá vált, hogy a gyűlések végén Magyar Péter kérésére a résztvevők összekapaszkodása újból és újból megtörtént. „Bármit is tesznek, lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazánkat és építünk egy működő, emberséges Magyarországot!” – ezt annyiszor elmondta a Tisza elnöke a gyűlések végén, hogy a tömeg nem egyszer már maga is kezdte mondani a „Lépésről-lépésre” jelmondatot. Már az említett április 6-i nagygyűlést és az első országjárás gyűléseit zene vezette be és zárta le. Méghozzá fülbemászó, ismerős dalok, a 2026-os választási kampányban például az István, a király rockopera „Mondd, te kit választanál?” zeneszámát hallották az arra járók. Ám a jelenlévők nemcsak passzív „elszenvedői” voltak a gyűléseken történteknek. Nem egyszer közös éneklésre is sor került. Különösen a megyei jogú városokban tartott gyűlésekre volt jellemző, amikor már leszállt a sötétség, akkor a Tisza-gyűlések résztvevői fáklyát gyújtottak és a végén elénekelték a Kossuth-nótát, de gyakorta eldalolták a Tavaszi szél vizet áraszt közismert magyar dalt is, amelynek az instrumentális feldolgozása a Tisza Párt élő videóinak bevezetője lett. Vagyis már az első országjárásra igaz volt, a későbbiekre még inkább, hogy a gyűlések szervezői nem érték be pusztán a politikusi beszédekkel, kulturális élményt is adtak hozzá – különösen a budapesti március 15-i és október 23-i rendezvényeken. Most március 15-én már a Tisza Párt himnuszát is hallhatták a résztvevők és a nézők. És megadták a politikába hirtelen berobbant politikussal való közvetlen találkozás lehetőségét is azzal, hogy Magyar Péter már az első gyűlésein lehetőséget adott a vele való szelfizésre, ez is a Tisza-gyűlések részévé vált és maradt egészen a választási győzelemig. Különösen a fiatalok kezelték Magyar Pétert egyfajta rocksztárként, eleinte csak azért, mert benne látták Orbán Viktor leváltásának az eszközét, de sokan emberként is megkedvelték, hatottak rájuk a Tisza Párt elnökének a lazaságot mutató TikTok-videói és az, hogy őszintének hitték a megnyilvánulásait. És ki ne felejtsük a Tisza-szigetek 2024 nyári megalakítását, amely stratégiailag rendkívül fontos és helyes lépésnek bizonyult. A sok tízezres Tisza-sziget-tag nemcsak aktivistahálózatot biztosított Magyar Péter kampányához, de közösségi élményt is adott: a tagok összejártak, előadásokat hallgattak meg, megpróbáltak bekapcsolódni a település életébe. Lehettek akármilyen jók Magyar Péter beszédei, nem azok meghallgatása volt a pláne, hiszen ezt bárki megtehette az otthona kényelméből vagy a mobiltelefonjáról, elvégre a Tisza Párt valamennyi lakossági gyűlését a Facebookon és a YouTube-on élőben közvetítették (ez is innovatív eszköz volt, korábban egyetlenegy ellenzéki párt sem tartott ennyi gyűlést). Igaz, személyesebb és más a helyszínen meghallgatni Magyar Pétert, esetleg az első sorokban szembenézni vele és onnan a mobilkészülékkel fotózni őt és a gyűlést. Ám a Tisza Párt gyűlései plusz élményt adtak a résztvevőknek, politikai és kulturális élményt egyaránt. A Tisza-szigetek pedig a közös cselekvés érzetét és aki rendszeresen elment oda, már nem érezte magát egyedül. A Tisza webboltjában kapható Tisza-táskák, Tisza-pólók és könyvek pedig nemcsak a párt anyagi forrásainak gyarapítására voltak jók, hanem a viselőjét ezzel pluszban tudták kötni egy kialakulóban lévő közösséghez (lásd a Trump-sapkák szerepét a MAGA-mozgalom szebb napjaiban). Elvégre pl. aki Tisza-táskát hordott, az már kifelé is felvállalta, hogy egy közösséghez tartozik. Az ember már csak olyan, hogy társas lényként szüksége van valamilyen közösséghez tartozásra, arra, hogy ez büszkeséggel töltse el, lásson egy pozitív célt, olyannyira, hogy annak elérése érdekében akár tenni is hajlandó legyen. Tisza Párt ezt minden ellenzéki pártnál jobban megadta úgy a Tisza-sziget-tagjainak és a szimpatizánsainak, hogy a párttaggá válást nekik nem engedte meg, nem volt beleszólási lehetőségük a huszonvalahány tagú párt belső működésébe. Ám ez nem zavarta őket, a varázslat működött. A nagy választási győzelem után eufória robbant ki, most lehet igazán jó a nagy győzteshez tartozni. Ám közelednek a kormányzás szürke hétköznapjai – avagy csak közelednének? Magyar Péter van olyan színes figura, hogy miniszterelnökként is érdekes maradjon. Ám a Tisza-szigetek, a párt támogatóinak a lelkesedését a hatalomban is fenn kéne tartani, amikor a párt körül lévő minden hadra fogható ismert ember kormányzati és/vagy parlamenti pozíciót vállal, és elmerül a napi döntések kavalkádjában. Ha Magyar Péterék ügyesek lesznek, Magyarország felemelését is tehetik olyan vonzóvá, mint Orbán Viktor megbuktatását. De nem lesz egyszerű, mert míg ellenzékben nem kellett a lakosságot érintő népszerűtlen döntéseket meghozni, kormányon már nem lehet mindenki kedvére tenni és mindenki igazságérzetét kielégíteni. A szerzőpolitikai elemző