● news.bsdnet.hu

Miközben a kamatkiadások aránya meredeken emelkedik, a központi költségvetés beruházási rátája folyamatos csökkenést mutat: az idei évre jósolt 9,6 százalékos szintről 2030-ra 7,7 százalékra eshet vissza ez a mutató. Ez a tendencia mutatja azt rendszerszintű problémát, hogy a fejlesztéseket és beruházásokat Németországban már nem a rendes költségvetési bevételekből, hanem szinte kizárólag újabb hitelekből finanszírozzák. Bár a tervek szerint a beruházásokra fordított teljes összeg a jelenlegi 71 milliárd euróról 114 milliárdra növekszik 2029-ig, ennek fedezetéül a növekvő eladósodás szolgál. Az intézet elemzése szerint a német államadósság a következő öt évben eléri a 317 ezer milliárd eurót. Ekkora tőketartozás mellett az éves kamatfizetési kötelezettség már 80 milliárd euróra duzzad. Ha ezek a jóslatok igaznak bizonyulnak, az adósságállomány 2025-höz képest rövid idő alatt 58 százalékkal növekszik – mutat rá az Apollo Newselemzése. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szövetségi állam, a tartományok és az önkormányzatok együttes tartozása már tavaly megközelítette a 3000 milliárd eurós lélektani határt, amely a bruttó hazai termék 63,5 százalékának felelt meg, de az előrejelzések szerint 2040-re ez az arány a 80 százalékot is elérheti. Mindez pedig történelmi léptéket tekintve is elképesztő sebességgel történik. Németország államadóssága az ország alapításától, 1949-től egészen 2020-ig összesen 1300 milliárd euróra nőtt. Ehhez képest a koronavírus-járvány időszakában, mindössze néhány év alatt további 850 milliárd euróval emelkedett a teher. A jelenlegi kilátásokat tovább rontják a kormánykoalíció által létrehozott, infrastrukturális fejlesztéseket célzó különleges alapok, amelyek szintén hitelből működnek. Emellett Németországnak ki kell vennie a részét az Európai Unió közös adósságának törlesztéséből is. Ez utóbbi tétel önmagában nagyjából 118 milliárd eurós kötelezettséget jelent az ország számára. Az egyre növekvő adóssághalmaz és a megugró kamatok együttesen olyan pénzügyi csapdát jelentenek, amely a jövőben alapjaiban rengetheti meg a német gazdaság stabilitását és fejlődési lehetőségeit.