● news.bsdnet.hu

A munkaerőhiányról szóló vitákban gyakran elhangzik, hogy egyszerűen nincs elég dolgozó Magyarországon. A PwC szerint a helyzet ennél árnyaltabb. A vállalatok sok esetben valójában azt tapasztalják, hogy az általuk kínált bérszint és munkafeltételek mellett nehéz megfelelő jelöltet találni. A magyar munkaerőpiac összességében továbbra is feszes. A foglalkoztatottság magas, a munkanélküliségi ráta alacsony, mégsem beszélhetünk egységes országos munkaerőhiányról. Sokkal inkább szerkezeti problémáról van szó. Más készségeket keresnek a vállalatok, mint amelyek a rendelkezésre álló munkaerőnél megtalálhatók, ráadásul jelentős regionális különbségek is vannak az országon belül. A legnagyobb hiány továbbra is a szakképzett fizikai dolgozók, mérnökök, informatikusok és egészségügyi szakemberek körében jelentkezik. Ezzel szemben több általánosabb fehérgalléros munkakörben már túlkínálat is megjelent. Budapest és a nyugat-magyarországi régiók közel teljes foglalkoztatottság mellett működnek, míg más térségekben még mindig nagyobb a munkanélküliség. A szakértők kiemelték, hogy a vállalatok által érzékelt munkaerőhiány mögött legalább akkora szerepet játszanak a bérek és a munkakörülmények, mint a demográfiai folyamatok. A munkavállalók ma már tudatosabban választanak, és egyre kevésbé hajlandók kompromisszumot kötni a számukra kedvezőtlen feltételekkel. A demográfiai trendek miatt a munkaképes korú népesség évente több tízezer fővel csökken Magyarországon. A PwC szerint ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a vállalatok egyre nagyobb számban fordulnak külföldi munkavállalók felé. A vendégmunkások rövid távon egyértelműen enyhítik a munkaerőhiányt, különösen a gyártásban, a logisztikában és más munkaintenzív ágazatokban. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a külföldi munkaerő nem csodaszer. Hosszabb távon mérsékelheti a béremelési kényszert és lassíthatja azokat a beruházásokat, amelyek a termelékenység növelését szolgálnák. A vállalatok ráadásul nem első választásként alkalmaznak külföldi munkavállalókat. A folyamat jogi, adminisztratív és kulturális szempontból is összetett, ezért jellemzően csak akkor kerül előtérbe, amikor a hazai toborzás már nem vezet eredményre. A PwC tapasztalatai szerint elsősorban olyan munkakörökben jelennek meg vendégmunkások, amelyek nem vagy csak korlátozottan automatizálhatók. A szakértők szerint ma már egy több ezer fős ipari beruházás munkaerőigényét kizárólag a hazai piacról fedezni rendkívül nehéz. A gyakorlatban az új üzemek gyakran más vállalatoktól vonzanak át dolgozókat, ami fokozza a bérversenyt. A még rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok korlátozottak, ezért a nagy beruházások egyre gyakrabban építenek több forrás egyidejű bevonására. Érdekes ellentmondás, hogy közben számos Magyarországon diplomát szerző, harmadik országból érkező fiatal szakember sem tud könnyen a hazai munkaerőpiacon maradni. Az EU Kék Kártyához kapcsolódó bérkövetelmények sok esetben túl magasak a munkáltatók számára, ezért ezek a képzett fiatalok végül más országokban vállalnak munkát. A PwC szerint a magyar gazdaság egyik alapvető versenyelőnye hosszú időn keresztül az alacsony munkaerőköltség volt. Magyarországon a vállalatok jellemzően árbevételük 20–35 százalékát fordítják munkabérekre, ami az uniós átlagnál alacsonyabb arány. A profitmarzsok ezzel párhuzamosan sok esetben magasabbak, különösen az exportorientált és multinacionális vállalatoknál. A szakértők hangsúlyozták, hogy azonban ez a modell egyre nehezebben tartható fenn. A munkaerő-tartalékok fokozatosan kimerülnek, a munkaképes korú népesség csökken, a bérek pedig folyamatosan emelkednek. Az olcsó és bőséges munkaerő egyszerre válik ritkábbá és drágábbá. A vállalatok az elmúlt években három fő eszközzel reagáltak a helyzetre. Emelték a béreket, külföldi munkaerőt vontak be, valamint egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az automatizációra. A PwC szerint rövid távon a béremelés és a vendégmunkások jelentették a leghatékonyabb választ, hosszabb távon azonban az automatizáció és a termelékenységnövelés bizonyulhat fenntartható stratégiának. Ez különösen az autóipar, a beszállítói szektor és a logisztika számára fontos üzenet. A következő öt-tíz évben várhatóan ezekben az ágazatokban jelentkezik majd a legerősebb munkaerőhiány, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak az automatizált gyártósorok, a robotizált raktárak és a mesterséges intelligenciára épülő folyamatok. A szakértők szerint végső soron nem maga a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kockázatot. Sokkal komolyabb problémát okozhat, ha a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység. Ebben az esetben romlik a versenyképesség, csökken a profitabilitás, és visszaeshetnek a beruházások is. Magyarország hosszú távú gazdasági teljesítménye ezért egyre inkább azon múlik, hogy a vállalatok mennyire tudnak magasabb hozzáadott értékű, hatékonyabb működésre átállni. Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !