● news.bsdnet.hu

Komoly vita bontakozhat ki az Európai Unióban a betelepülni vágyók harmadik országokban létrehozott kitoloncolási központjainak finanszírozásáról - írja a Politico . A kérdés azért különösen érzékeny, mert egyszerre érinti a migrációs politikát és a következő, 2028–2034 közötti uniós költségvetésről ( MFF ) szóló tárgyalásokat, amelyeket ideálisan az év végére szeretnének lezárni. Hangsúlyosan azelőtt, hogy az elkötelezetten EU-párti Macronnak lejár az elnöki mandátuma. A feszültség azután erősödött fel, hogy 19 tagállam – köztük Magyarország – közös levélben állt ki az úgynevezett „return hubok”, vagyis az EU-n kívüli visszatérítési központok létrehozása mellett. A kezdeményezés mögött eredetileg elsősorban Olaszország és Dánia állt, de a széles körű támogatás váratlanul komoly politikai súlyt adott a javaslatnak. Magyar Péter pénteken tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján maga is külön kitért a migrációpolitikára irányuló összefogásra. A vita az Európai Tanács múlt heti ülésén is előkerült, ahol Giorgia Meloni olasz és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök már a migrációs politika általános irányáról is összecsapott. Egy, a lapnak nyilatkozó – és egyébként migrációellenes – bennfentes szerint az unió jelenlegi visszatérítési rendszere nem működik megfelelően, mivel a kiutasításra kötelezett migránsok kevesebb mint egyharmadát sikerül ténylegesen visszaküldeni származási országába, ami komoly gondokat okozhat, ha ezt az irányt kezdi finanszírozni az EU. A francia elnök emellett azt is nyíltan megkérdőjelezte, hogy a harmadik országokban működő kitoloncolási központok egyáltalán összhangban állnak-e az európai értékekkel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy korábbi hasonló kezdeményezések nem hoztak meggyőző eredményeket. Macron elmondása szerint a mai napig nem látott olyan külső visszatérítési központot, amely valóban működőképesnek bizonyult volna. A témáról korábban a Portfolio-n is részletesen írtunk , és már akkor is a Magyar Péter által pozitív példaként tűnő olasz-albán együttműködés tűnt a legéletképesebbnek. Azonban akkor ott is volt még bőven hova fejlődni. A vita pénzügyi dimenziója legalább ilyen jelentős, hiszen a tagállamok több mint kétharmada által aláírt levél ugyanis azt is felveti, hogy az ilyen központok létrehozását és működtetését részben uniós forrásokból kellene finanszírozni. Ez viszont közvetlenül összekapcsolja a kérdést a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokkal, amelyek már önmagukban is rendkívül megosztónak ígérkeznek. A kérdés az EU őszi csúcstalálkozóján kerülhet még élesebb megvitatásra, hiszen az MFF-vita is egyre inkább elharapódzhat, mivel mindenki látja, hogy egyszerűen túl sok mindenre kellene költeni az ambiciózusnak nevezett, de valójában alig megnövelt uniós költségvetésből. Címlapkép forrása: EU