● news.bsdnet.hu

Tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet, a felhasználók felkészületlensége így a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti – írja az MTI a Cyber Islands és a Mastercard közvélemény-kutatása alapján. Védelem? Alig! A kiberbűnözés mára igen jó üzletté vált, ezért az ellenállóképesség immár kritikus fontosságú. 2025-ben az igazolt veszteség világszinten 21 milliárd dollárra tehető, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az incidensek jelentős részét azonban be sem jelentik a károsultak – hangsúlyozta Wittinghoff Dániel, a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója,  Elmondása szerint a kiberbűnözés ma már szervezett tevékenység, sokszor cégszerűen működik, miközben a támadási kapacitás szinte végtelenné vált a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedésével. Minimális tárgyi tudással bárki hozzájuthat a kiberbűnözésehez szükséges eszközökhöz. A hazai kis- és középvállalkozások többsége azonban nem foglalkozik kibervédelemmel, amíg komolyabb kár nem éri őket. Bár a felmérések szerint a legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó adathalászat (phising) a magyar cégek működése során is mindennapos jelenség, a legtöbb helyen még sincs ellene rendszerszintű védelem. Könnyen átverhetnek minket A Cyber Islands a 18-65 év között magyar lakosság körében, 1000 fős bevonásával végzett kiberbiztonsági kutatást. Felmérésükből az derült ki, hogy a magyarok 82 százaléka felkészültnek érzi magát a digitális csalásokkal szemben, ám az elméleti teszt alapján valójában 40 százalékuk „digitálisan éretlen” A kitöltők harmada képtelen volt felismerni csaló üzeneteket a gyakorlatban a leggyakoribb csalási szcenáriókban. A digitálisan éretlenek (akik egyszerű kérdésekre sem tudtak helyes választ adni) aránya 40 százalék volt, közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja 29 százalékot tett ki. A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem a túlzott magabiztosság miatt, az ismeretlen fenyegetési technikák ellen ugyanis a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet. A viszonylag jobban – bár még mindig nem eléggé – ismert csalási formák közé sorolható a hamis szolgáltatói értesítések, munkaajánlatok, privát üzenetek, csomagküldés, online piactéri csalások. A kitöltők negyede azonban még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt. Kevésbé ismert csalási formáknak bizonyultak a hamis weboldalak és a mesterséges intelligencia által generált hírek, a legutóbbi típusnál csak a kitöltők negyede ismerte fel a hamis tartalmakat. Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images Olvass még a témában! Negyedmillió forintos kárt okozott egyetlen átverés: ezt rontotta el az áldozat Villámgyorsan terjedő átveréssel fosztogatnak most a csalók Pillanatok alatt 47 milliót emelt le egy bankszámláról egy csaló Budapesten szerezhette meg egy hollywoodi filmsztár banki adatait egy csaló The post Aggasztó, hogy tízből csak három magyar képes felismerni egy online csalási kísérletet first appeared on nlc.