● news.bsdnet.hu

A nyári vetések során gyakran tapasztalhatod, hogy a vetőmag nem vagy csak egyenetlenül csírázik ki. Ennek hátterében elsősorban a talajhőmérséklet és a nedvesség nem megfelelő szintje áll. A csírázáshoz minden növényfajnak megvannak az optimális feltételei, és ha ezek nem adottak, a kelés késik vagy elmarad. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A talajhőmérséklet alapvetően meghatározza, hogy a vetőmag elindítja-e a csírázási folyamatot. A legtöbb szántóföldi kultúra esetén az optimális csírázási hőmérséklet 10-25°C között mozog, de például a kukorica vagy a szója érzékeny a túl hideg vagy túl meleg talajra is. Nyáron gyakran előfordulhat, hogy a felső talajréteg hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot, ami már gátolja a csírázást, sőt, akár ki is ölheti a magot. Különösen veszélyes ez sekély vetésmélység esetén, amikor a magok közvetlenül ki vannak téve a magas hőmérsékletnek. A csírázáshoz nemcsak megfelelő hőmérsékletre, hanem elegendő nedvességre is szükség van. A nyári időszakban a gyors párolgás miatt a talaj felső rétege hamar kiszárad, így a magok nem jutnak elég vízhez a csírázáshoz. Ha a talaj nem tartalmaz kellő nedvességet, a mag megduzzad ugyan, de a csíranövény nem képes áttörni a talajfelszínt. A csírázáshoz nemcsak megfelelő hőmérsékletre, hanem elegendő nedvességre is szükség van – Fotó: Shutterstock A nyári vetések sikeressége nagyban múlik a talajhőmérsékleten és nedvességen. Ha odafigyelsz ezekre a tényezőkre, és alkalmazod a fenti tippeket, javíthatod a csírázás esélyeit és biztosabb, egyenletesebb kelést érhetsz el. Figyeld a talajviszonyokat, és igazítsd a technológiát az aktuális körülményekhez! Indexkép: shutterstock.com