● news.bsdnet.hu

A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) egy üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban négy hónapra – 2026. szeptember 13-ig – elrendelte egy volt országgyűlési képviselő bűnügyi felügyeletét – közölte a Fővárosi Törvényszék szerdán. Bár nevet ne említettek, deBóna Zoltán korábbi fideszes országgyűlési képviselőről van szó. A megalapozott gyanú szerint a terhelt megállapodott egy polgármesterrel arról, hogy érdemi munkavégzés szándéka nélkül, munkatársként foglalkoztatja annak édesanyját. A nő a fizetését rendszeresen felvette és annak nagy részét fia számlájára utalta, aki a kapott összeg egy részét – a fenti megállapodás alapján – a foglalkoztatás eléréséért és fenntartásáért jogtalan előnyként - ellenszolgáltatásként – a gyanúsítottnak eljuttatta. A terhelt továbbá egy gépjárművek kereskedelemével és kölcsönzésével foglalkozó férfival is megállapodást kötött, miszerint – a gyanúsított a képviselői státuszát felhasználva, ekként a hivatali helyzetével visszaélve – hozzásegíti a férfit ahhoz, hogy ő a lánya nevében határidőn túl adhassa be annak pályázatát az egyik minisztériumba. A segítségért cserébe a gyanúsított azt kérte a másik férfitól, hogy tervezett autóvásárlásakor adjon neki kedvezményt. A gyanúsított cselekményei – bizonyítottság esetén – társtettesként, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette, hivatali helyzettel visszaélve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége, valamint az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehetnek alkalmasak. Az ügyészség a gyanúsított esetében a bizonyítás megnehezítésének, veszélyeztetésének és meghiúsításának megakadályozása érdekében indítványozta ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet elrendelését – közölte a törvényszék. A rendelkezésre álló adatok alapján a bíróság megállapította, hogy a terhelt a bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható és fennáll a veszélye annak, hogy az eljárásban érintettekkel kényszerintézkedés hiányában kapcsolatba lépne, az eljárás meghiúsítására törekedne. A folyamatban lévő nyomozás elsődleges érdeke a bizonyítási eljárás gyanúsított befolyásától mentes lefolytatása. A bíróság álláspontja szerint az ügyészség által ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet önmagában nem alkalmas a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozására. Figyelembe véve a gyanú szerinti bűncselekmények jellegét és kiemelkedő tárgyi súlyát, továbbá a kényszerintézkedés különös okát megalapozó körülményeket, valamint azok nyomatékát a bíróság az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet magatartási szabályait a legszigorúbban határozta meg, és az ügyészi indítványban írt bűnügyi felügyelet biztosítására előírta a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását, valamint további speciális magatartási szabályként előírta, hogy a gyanúsított – a védőjével való telefonos kapcsolattartás kivételével – tartsa magát távol az internet és a nyomozást végző ügyészség birtokában nem lévő, a gyanúsított tulajdonát képező vagy használatában lévő, illetve a terhelttől eltérő harmadik személy tulajdonában vagy birtokában lévő telekommunikációs eszközök bármilyen módon és formában történő használatától. A bíróság a végzés indokolása során megjegyezte, hogy „a töretlen bírói gyakorlat szerint az eljárás meghiúsításának veszélye az eljárás kezdeti szakaszában kizárólag a személyi szabadság teljes elvonásával volna biztosítható, mivel enyhébb kényszerintézkedés mellett a bizonyítékok befolyásolástól mentes beszerzése, valamint az eljárás akadálytalan lefolytatása nem lenne biztosítható”. A bíróság azonban a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint az ügyészi indítványon nem terjeszkedhet túl.