● news.bsdnet.hu

Kézzel írt narancssárga cetli fogadja a vásárlókat egy ceglédi kisbolt hűtőjén: az üzletben hűtési díjat számolnak fel a hideg italok után. A sávos rendszer szerint a 250 milliliteres és a félliteres üdítőkért 20 forint, az egyliteresekért 30 forint, míg a másfél literes termékekért 50 forint pluszköltséget kell fizetni a kasszánál. Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? Az esetről egy Adrián nevű vásárló készített fotót, aki a hétvégén tért be az üzletbe. – Sajnos muszáj voltam tegnap a nagy melegben venni egy üdítőt. Nyilván nem ver földhöz a 20 forint, de igenis bosszant. Kifizeti az ember, csak akkor építsék bele az árba – mondta lapunknak a felháborodott vásárló. A közösségi médiában megosztott fotó azonnal élénk reakciókat váltott ki, a hozzászólók többsége cinikus és ironikus megjegyzésekkel reagált a lehúzásra. "Ha a polcról veszem a kólát és meleg, azért kapok melegítési kedvezményt? Vagy legalább levonnak húsz forintot az árból?" – tette fel a kérdést egy kommentelő. Hűtési díjat vezetett be az üdítőkre egy ceglédi kisbolt "Várom a telet, amikor majd külön fűtési hozzájárulást kérnek a boltba lépésért, vagy melegítési díjat számolnak fel a frissen sült pékárura" – írták más hozzászólók. "Vajon van külön belépési díj is, csak azért, mert bemész az üzletbe?" – élcelődött az abszurd helyzeten egy újabb kommentelő. A többség egyetértett abban, hogy egy élelmiszerüzletben a hűtés az alapvető szolgáltatás része, nem pedig külön kérhető luxus. A vevők szerint az ilyen apró tételek különválasztása csak rontja a bizalmat, és elriasztja az embereket. Az eset kapcsán megkerestük Bubenkó Csabát, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnökét. A szakember elmondta, hogy a szabad áras rendszerben jogilag nem tilos külön költséget felszámítani a hűtésért, de ez elsősorban kultúra kérdése. – Semmi nem tiltja, hogy valaki költséget számítson fel, ha valamit behűt. De ezeket a termékeket alapból hűteni kell. A gyártók ráadásul saját márkás hűtőkkel vannak jelen az üzletekben. El is várható, hogy ha bevonzza a vásárlót az üzletbe, és az vesz egy ásványvizet vagy energiaitalt, az megfelelő minőségű legyen. Ha nincs klíma, és harminc fok van, munkavédelmi és minőségi szempontból is elengedhetetlen a hűtés. Balatonszemes – Pálfy Margit talán még sosem érezte magát annyira kellemetlenül, mint a kétnapos wellness utáni távozásakor egy neves a hotelban. A már visszavonult színművésznő méltatlannak érezte a helyzetet, amikor a távozása előtt felszólították: a csapvízért fizessen 550 Forintot! – Egy normális kereskedő biztosítja a megfelelő elérhetőséget, ha plusz pénzt kér, nem biztos, hogy az jó üzletpolitika. Úgyis megy a hűtő, nem értem, hogy mindenből pénzt csinálunk, mennyire számít a vásárló? Fillérkeseréssel leszünk-e gazdagabbak? Ha korrektül árul, az bevonzza a vásárlót, és több lesz a forgalma – fejtette ki a szakszervezeti elnök. Bubenkó Csaba szerint ez a fajta hozzáállás nettó pitiánerség, ami csak arra jó, hogy a kereskedő többet üthessen a blokkra. – Télen külön melegítési díjat fog kérni? A jegesteáért hűtőpénzt szed? Szobahőmérsékleten megint más áron adja? Egy normális kereskedő úgy alakítja az árakat, hogy ezeket a költségeket is beleveszi, és nem tesz különbséget – tette hozzá az elnök. Lapunk kereste a kisbolt tulajdonosát, válaszuk megérkezésekor cikkünket frissítjük. A ceglédi hűtési díj nem az első olyan eset, amikor a magyar vásárlóknak utólagos, rejtett költségekkel kell szembesülniük. Az elmúlt években a vendéglátásban is több hasonló, nagy port kavart ügy kapott nyilvánosságot. Egy balatoni étteremben például korábban háromszáz forintos extra felárat számoltak fel „ketté tálalás” címen, amikor a vendégek egyetlen adag desszertet kértek két külön tányérra szervírozva a pincértől. Sok vendégnek csípheti a szemét – na, nem a halászlébe karikázott erős paprika –, hogy az egyik balatonfüredi étteremben 300 forintot számítanak fel, ha valaki kétfelé osztva kéri az ételt. Hasonló felháborodást váltott ki az az eset is, amikor egy balatonakarattyai vendéglátóhelyen kétszáz forintot kértek el adagonként a jégkockáért , amit a vendégek a melegben az italukba kértek. De a sima víz számlázása is bevett gyakorlattá vált: egy tihanyi cukrászdában hétszázhúsz forintot kértek két pohár szűrt csapvízért a kávé mellé, míg egy balatonszemesi szállodában ötszázötven forintot ütöttek a számlára egyetlen kancsó vízért a vacsoránál. balatonakarattya