● news.bsdnet.hu

Egy új kutatás szerint a Tyrannosaurus rexnek 40 évre volt szüksége a teljes testméretének eléréséhez. A T. rex a korábban feltételezettnél jóval lassabban érhette el a felnőttkort. Egy új, tizenhét dinoszaurusz-fosszíliát vizsgáló kutatás szerint a hatalmas ragadozónak körülbelül negyven évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a nagyjából nyolctonnás maximális súlyát. Ez a felfedezés tizenöt évvel meghosszabbítja a korábbi becsléseket. A szakemberek korábban úgy vélték, hogy a ragadozó már huszonöt éves kora körül kifejletté vált. A PeerJ című szaklapban megjelent új tanulmány azonban minden eddiginél részletesebben mutatja be, hogyan növekedett a T. rex az élete során. A paleontológusok a dinoszauruszok korának meghatározásához a megkövesedett csontokban található növekedési gyűrűket vizsgálják, amelyek a fák évgyűrűihez hasonlók. Ezek a jelek elárulják, milyen gyorsan fejlődött az állat, illetve hány éves volt a pusztulásakor. A korábbi vizsgálatokhoz képest a mostani kutatás során sokkal fejlettebb technológiát alkalmaztak a szakemberek. A kutatócsoport speciális megvilágítás mellett tanulmányozta a vékony fosszilis csontmetszeteket, így olyan növekedési gyűrűket is észrevettek, amelyeket a hagyományos módszerekkel nem lehetett volna kimutatni. Emellett kifinomult statisztikai modellek segítségével több egyed adatait is összekapcsolták. Ez a módszer lehetővé tette, hogy teljesebb képet kapjanak a faj növekedési üteméről. „Ez a valaha összegyűjtött legnagyobb adatbázis a Tyrannosaurus rexről” – mondta Holly Woodward, az Oklahomai Állami Egyetem anatómia-professzora, a kutatás vezetője. A szakember hozzátette, hogy a megkövesedett csontokban megőrződött növekedési gyűrűk vizsgálatával sikerült rekonstruálniuk az állatok évenkénti fejlődéstörténetét. A dinoszauruszok csontjai a fákkal ellentétben csak részleges információkat őriznek meg a múltból. Egy T. rex lábcsontjának keresztmetszete például általában csak az állat életének utolsó tíz-húsz évéről szolgáltat adatokat. Emiatt a kutatók különböző életkorú egyedek növekedési adatait fésülték össze a pontosabb eredmény érdekében. „Kidolgoztunk egy új statisztikai módszert, amellyel a különböző leletek növekedési adatait illesztettük össze, így minden eddigi tanulmánynál részletesebben becsültük meg a T. rex növekedési pályáját az élet minden szakaszában” – magyarázta Nathan Myhrvold, az Intellectual Ventures matematikusa és paleobiológusa, aki a statisztikai elemzést irányította. Szerinte az így kapott összetett növekedési görbe sokkal reálisabb képet ad az állat fejlődéséről és a méretbeli különbségekről. A ScienceDaily szerint a gyors felnőtté válás helyett a T. rex egyenletesebb ütemben fejlődött több évtizeden keresztül. A kutatók szerint ez a megnyúlt növekedési időszak segíthetett abban, hogy a fiatalabb egyedek fejlődésük során különböző ökológiai fülkéket töltsenek be. Ez a szerep meghatározza, hogyan kapcsolódik az élőlény a környezetéhez, mit eszik, valamint miként lép kapcsolatba más fajokkal. „A négy évtizedes növekedési szakasz lehetővé tehette a fiatalabb példányok számára, hogy különféle ökológiai szerepeket töltsenek be a környezetükben” – fejtette ki Jack Horner, a Chapman Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője. Úgy véli, ez a tényező is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a faj csúcsragadozóként dominálja a kréta időszak végét. Ez a korszak körülbelül 66 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok kihalása előtt fejeződött be. A vizsgálat eredményei egy másik vitás kérdésre is rávilágítanak. Bár a T. rex az egyik legismertebb dinoszaurusz, a paleontológusok között vita folyik arról, hogy az összes ilyenként azonosított fosszília valóban ugyanahhoz a fajhoz tartozik-e. Egyes elméletek szerint a kisebb leletek nem fiatal Tyrannosaurusok, hanem egy önálló faj, a Nanotyrannus képviselői, miközben mások szerint a nagyobb csontok is több közeli rokon fajhoz köthetők. A kutatók tizenhét olyan leletet vizsgáltak meg, amelyeket a Tyrannosaurus rex fajkomplexumhoz sorolnak. Két híres fosszília, a Jane és a Petey névre keresztelt példány növekedési mintázata azonban jelentősen eltért a többitől. Bár a növekedési adatok önmagukban nem bizonyítják a faji különbséget, az eltérések további kutatásokat indokolnak. Egy korábbi független vizsgálat ráadásul már külön fajként, a Nanotyrannus képviselőiként azonosította ezt a két egyedet. A megvilágítási technológia fejlődése új távlatokat nyithat a dinoszauruszok kutatásában. A szakemberek kimutatták, hogy a polarizált fény segítségével korábban észrevétlen növekedési gyűrűk válnak láthatóvá. Mivel a módszert erős statisztikai bizonyítékok támasztják alá, a jövőben alapjaiban változhat meg a fosszíliák vizsgálata más dinoszauruszfajok esetében is.