● news.bsdnet.hu

Neil Batlivala hét éve épít egy egészségügyi vállalatot, amelyről a technológiai iparág nagy része még csak nem is hallott, és amely olyan betegcsoportot szolgál ki, amelyet a Szilícium-völgy többnyire figyelmen kívül hagy. Múlt hónapban azonban ez a munka valami sokkal nagyobb dolog középpontjába helyezte őt.   Vállalata, a Pair Team április 30-án jelentette be, hogy bekerült az ACCESS nevű Medicare-programba – a Medicare és Medicaid Szolgáltatások Központja (CMS) által kiválasztott 150 résztvevő egyikeként, akik azt tesztelhetik, hogyan nézhet ki az AI-alapú egészségügyi ellátás szövetségi szinten. A program július 5-én indul. „A kormány gyakorlatilag külön pályákat hoz létre az AI-innováció számára a hagyományosan erősen szabályozott iparágakban” – ismertette Neil Batlivala. „A legjobb megoldás nyerhet, ami az egészségügyhöz hasonló szabályozott szektorokban eddig nem igazán így működött.” Az ACCESS – teljes nevén Advancing Chronic Care with Effective, Scalable Solutions – egy tízéves CMS-program, amely olyan finanszírozási modellt tesztel, amely nem az elvégzett tevékenységeket (például bizonyos számú kontrollvizsgálatot), hanem az egészségügyi eredményeket jutalmazza. Az olyan résztvevő szervezetek, mint a Pair Team, kiszámítható finanszírozást kapnak a jogosult krónikus betegségek kezeléséért, és a teljes összeget csak akkor kapják meg, ha a betegek mérhető egészségügyi célokat érnek el – például alacsonyabb vérnyomást vagy csökkent fájdalomszintet. A program többek között a cukorbetegségre, magas vérnyomásra, krónikus vesebetegségre, elhízásra, depresszióra és szorongásra terjed ki. Az igazi újdonság maga a finanszírozási struktúra. Fizetés eredmény után A hagyományos Medicare-rendszer az orvossal töltött idő alapján térít. Nem létezik olyan mechanizmus, amely fizetne egy AI-ügynökért, amely a vizitek között figyeli a beteget, telefonon érdeklődik az állapotáról, lakhatási segítséget koordinál, vagy gondoskodik arról, hogy valaki kiváltsa a gyógyszereit. Az ACCESS először teremti meg ezt a lehetőséget. „Ez egy finanszírozási modellváltás” – mondta Batlivala. „Korábban egyszerűen nem lehetett ilyesmit csinálni.” Az első résztvevői kör rendkívül sokszínű: AI-orvos startupok, virtuális táplálkozásterápiás szolgáltatók, kapcsolt eszközöket fejlesztő cégek és hordható technológiákat gyártó vállalatok – például a Whoop – is bekerültek. Batlivala azonban néhányukkal kapcsolatban szkeptikus. „Nagy rajongója vagyok a hordható eszközöknek, de egy olyan idős ember esetében, aki élelmiszerhiánnyal küzd, nem tudom, mennyit fog segíteni a Whoop” – mondta. Saját cégéről pedig hozzátette: „Mi már több mint öt éve erre építkezünk.” A Pair Team 2019-ben indult egy nagyon konkrét betegcsoportot célozva: olyan embereket, akik krónikus betegségekkel élnek, miközben instabil lakhatással, élelmiszerhiánnyal vagy közlekedési problémákkal is küzdenek. Az amerikaiak körülbelül egyharmada valamilyen formában ebbe a kategóriába tartozik. A vállalat alapfeltevése az volt, hogy az egészségügyi eredményeket nem lehet javítani anélkül, hogy az ember életének teljes kontextusát figyelembe vennék. A cég jelenleg nagyjából 850 egészségügyi szakembert foglalkoztat, saját állítása szerint Kalifornia legnagyobb közösségi egészségügyi munkaerő-hálózatát működteti, és Batlivala szerint éves bevétele már meghaladja a százmillió dolláros nagyságrendet. A vállalat eddig mintegy 30 millió dollárnyi befektetést vont be többek között a Kleiner Perkins, a Kraft Ventures és a Next Ventures részvételével. Lektorált bizonyítékokra épülő modell A modell mögött szakmailag lektorált bizonyítékok is állnak. Egy tanulmány – amelyet a Pair Team kutatói társszerzőként jegyeztek, és a Journal of General Internal Medicine szaklap lektorált – a vállalat közösségintegrált modelljét vizsgálta. Ez az egészségügyi, mentális és szociális ellátást ötvöző rendszer elsősorban olyan Medicaid-betegekre fókuszál, akiknél magas a hajléktalanság, a súlyos mentális betegségek és a krónikus állapotok aránya. Az eredmények erős betegelköteleződést és jelentős csökkenést mutattak a megelőzhető sürgősségi és fekvőbeteg-ellátások számában. Batlivala szerint minden negyedik kórházi látogatás és minden második sürgősségi osztályos eset elkerülhetővé válik, amikor a beteg az ő cégük ellátásában van. Éveken át azonban az ilyen szintű ellátás biztosításához emberi csapatokra volt szükség, ami jelentősen korlátozta, milyen gyorsan és olcsón lehetett a rendszert skálázni. Körülbelül kilenc hónappal ezelőtt azonban a Pair Team bevezette a Flora nevű hangalapú AI-ügynököt, amely elsődleges betegkapcsolati felületként működik. A Flora napi 24 órában elérhető, kezeli az adatfelvételt, koordinálja a beutalásokat, és elvégzi azokat az állapotfelmérő kapcsolattartásokat, amelyek fenntartják a betegek aktivitását az orvosi vizitek között. Az első beszélgetés, amely alapjaiban változtatta meg Batlivala gondolkodását, egy 67 éves nővel zajlott, aki az autójában élt, miközben PTSD-vel és pangásos szívelégtelenséggel küzdött. Több mint egy órán át beszélgetett Florával. „Egyszerre volt hihetetlen és lehangoló” – mondta Batlivala. „Valószínűleg Flora volt az egyetlen ‘személy’, akivel hetek óta beszélt a helyzetéről.” Ma már mindennaposak az egyórás beszélgetések Florával. „Ez a társas kapcsolódás része” – mondta. „És kiderült, hogy ez valódi beavatkozásnak számít.” Az ACCESS program megalkotói maguk is korábbi startupvezetők. A programot Abe Sutton, a CMS Innovációs Központ igazgatója, valamint Jacob Shiff, a központ AI- és technológiai vezetője dolgozta ki. Sutton korábban a Rubicon Founders nevű egészségügyi befektetési alap kockázatitőke-befektetője volt. Shiff pedig egészségügyi startupalapítóként dolgozott. Mindketten a Trump-adminisztráció idején csatlakoztak a CMS-hez, és startupos hátterük világosan tükröződik a program felépítésében: eredményalapú finanszírozás, közvetlen fogyasztói belépés, valamint a verseny tudatos ösztönzése. Kockázatok is vannak – természetesen A rendszer ugyanakkor valós kockázatokat is hordoz. A résztvevők rendkívül érzékeny betegadatokat – lakhatással, betegségekkel és mentális problémákkal kapcsolatos intim beszélgetéseket – táplálnak be egy olyan szövetségi infrastruktúrába, amelynek múltjában dokumentált adatvédelmi incidensek szerepelnek, köztük kiszivárgott társadalombiztosítási számokkal. Az ACCESS által célzott sérülékeny társadalmi csoportok számára ez korántsem elméleti aggodalom. Pénzügyi kockázatok is vannak. A CMS innovációs programjainak eddigi mérlege vegyes. Az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 2023-as elemzése szerint a CMS Innovációs Központ az első évtizedben 5,4 milliárd dollárral növelte a szövetségi kiadásokat, ahelyett hogy a várt megtakarításokat hozta volna. Emellett a CMS betegenként és havonta kevesebbet fizet, mint amire sok résztvevő számított, ami azt jelenti, hogy a modell gazdaságosan csak olyan szervezetek számára működik, amelyek beteginterakcióik nagy részét már automatizálták. Batlivala szerint azonban az alacsonyabb finanszírozás nem hiba, hanem tudatos funkció. „Ha olyan modellt akarsz építeni, amely valóban ösztönzi az AI használatát, akkor a finanszírozási rátáknak alacsonynak kell lenniük” – mondta. „A gazdasági modell csak akkor működik, ha karcsú, AI-központú működést építesz.” A Pair Team jelenleg olyan partnerségekkel rendelkezik, amelyek révén körülbelül 500 000 potenciális beteghez fér hozzá, és célja, hogy három éven belül elérje az egymilliós betegszámot. Az egészségügyi befektetők mindezt árgus szemekkel figyelik. Az egészségügyi technológiai finanszírozás idén érte el a pandémia óta legmagasabb első negyedéves szintjét, és ennek legnagyobb részét az AI-vállalatok szerezték meg. Eközben az ACCESS program az egészségügyi technológiai szaklapokon kívül alig kapott figyelmet. Forrás: https://techcrunch.com