● news.bsdnet.hu

Bár a szellentés sokak számára kínos téma, valójában az emésztés teljesen természetes része, amely minden embert érint. Itt vannak a legfontosabb kérdéseket és válaszokat arról, miért szellentünk, mitől lesz büdös a szellentés, és mikor érdemes orvoshoz fordulni a túlzott gázképződés miatt. Nagy Levente Newsroom újságíró Ezeket látta már? Naponta átlagosan körülbelül 2,5 liter gáz keletkezik a szervezetünkben, amely böfögés vagy szellentés formájában távozik. Ez a gáz részben a lenyelt levegőből, részben az elfogyasztott ételek és italok emésztése során, a bélrendszerünkben élő baktériumok működésének eredményeként jön létre. A legtöbb esetben észre sem vesszük, hogy gázt bocsátunk ki, hiszen gyakran nagyon kis mennyiségről van szó, ráadásul nem minden esetben jár kellemetlen szaggal. A közhiedelemmel ellentétben az emberben képződő gáznak nem a metán a fő összetevője. Ha valaki meggyújtana egy szellentést, a lángot jellemzően a benne található hidrogéngáz táplálja. A fingás az emésztés természetes velejárója, ugyanakkor ha valaki a megszokottnál jóval gyakrabban tapasztalja , az bizonyos egészségügyi problémákra is utalhat. Egyszerűen azért, mert a belekben felgyülemlő gáznak valamilyen módon távoznia kell a szervezetből. Bár a lenyelt levegő egy része is eljut a belekig, a gázok többségét azok a baktériumok termelik, amelyek segítik az ételek lebontását. A keletkező gázok böfögéssel vagy szellentéssel távoznak. A bélgáz főként hidrogénből és szén-dioxidból áll. A kellemetlen szagot az apró mennyiségben jelen lévő kéntartalmú vegyületek okozzák. A végbélnyílás érzékelő idegvégződései pedig segítenek megkülönböztetni a gázt a szilárd széklettől, így általában biztonságosan el lehet dönteni, mikor lehet kiengedni - olvasható a BBC Science Focus című magazinjában. Igen, kivétel nélkül mindenki. A vastagbélben folyamatosan képződnek gázok a lenyelt levegő és a bélbaktériumok tevékenysége miatt. Ezek nitrogénből, szén-dioxidból, kisebb mennyiségű hidrogénből és metánból állnak, valamint olyan vegyületekből, amelyek a jellegzetes szagot adják. „Mindenki szellent, de vannak, akik annyira ügyelnek a kibocsátásra, hogy ritkán kapják őket rajta.” – Hannah Ashworth Az NHS szerint egy átlagember naponta 5–15 alkalommal e reszti ki alul a fölösleges gázokat. Ennél gyakoribb gázképződés hátterében számos ok állhat. A túlzott puffadás és szellentés gyakori tünete lehet a cöliákiának vagy a laktózintoleranciának, de okozhatja székrekedés, irritábilis bél szindróma (IBS), emésztési zavar vagy gyomor-bélhurut is. Egyes gyógyszerek szintén fokozhatják a gázképződést. A gáz ilyenkor nem tűnik el. Vagy lassan, észrevétlenül szivárog ki , vagy egy későbbi időpontig a bélrendszerben marad. Ahogy Luis Villazon fogalmaz: „Előbb-utóbb az a szellentés kijön.” A legismertebb „bűnös” a bab, de sok más élelmiszer is fokozhatja a gázképződést. Ennek oka, hogy ezek nagy mennyiségben tartalmaznak oldható rostokat, amelyek a vastagbélben erjednek, és közben gázt termelnek. Ilyen élelmiszerek többek között: Sok állat igen. A nyulak például rendszeresen d urrogtatnak, sőt számukra a gázok távozása létfontosságú lehet, mert a felhalmozódó bélgáz súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A pókok esetében nincs egyértelmű tudományos bizonyíték. Bár emésztésük alapján elképzelhető, hogy gázok keletkeznek a szervezetükben, ezt még nem sikerült igazolni. A madarakról sincs egyértelmű bizonyíték. Egyes kutatók szerint gyors emésztésük miatt nem termelődik náluk jelentős mennyiségű bélgáz, mások szerint a gáz egyszerűen nem olyan formában távozik, mint az emlősöknél. A tudósok szerint igen. Sőt, a nagy növényevő dinoszauruszok valószínűleg hatalmas mennyiségű gázt termeltek. Egyes kutatások szerint a kibocsátott metán hozzájárulhatott ahhoz, hogy a mezozoikum idején a Föld éghajlata melegebb és nedvesebb maradjon. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg ma is: a haszonállatok által kibocsátott gázok az emberi tevékenységhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás jelentős részét adják. fingás