● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság újabb lépésre készül a kínai autóipar megfékezése érdekében: a legfrissebb hírek szerint védővámokat terveznek kivetni a Kínából importált plug-in hibrid (PHEV) modellekre is . A döntés előkészületei már zajlanak, és amint az uniós tagállamok többsége áldását adja rá, a Bizottság életbe is léptetheti az intézkedést – derül ki az Automotive News Europe friss összeállításából . Nem kellett hozzá nagy jóstehetség, hogy felismerjük: ha az EU keményen bünteti a kínai gyártású villanyautók behozatalát, de nem vet ki extra vámokat a plug-in hibridekre, akkor a piaci szereplők reagálni fognak. Ahogy arról a Villanyóra podcastban is többször szó volt már, a kínai márkák rendkívül agilis módon átcsoportosították erőforrásaikat a tisztán elektromos modellekről a PHEV-ek felé , hogy elkerüljék a 2024 novembere óta érvényben lévő, akár 35%-os pluszvámokat. Ezt a folyamatot a kínai belpiaci helyzet is felerősítette. Kínában ugyanis a PHEV-ek iránti kereslet több évnyi növekedés után 2025-ben mintegy 20 százalékkal csökkent, és egyelőre az idei év első öt hónapjában sem sikerült visszajutni a korábbi szintre. Emiatt a kínai gyártók hazai PHEV-gyártási kapacitásai nincsenek teljesen kihasználva , így Európa ideális menekülőúttá vált számukra. Eközben a hagyományos európai gyártók sokáig olyan magas áron kínálták saját PHEV modelljeiket, hogy azokért – vagy egy minimális felárért – már egy „normális” villanyautót is kapni lehetett, ami tágas teret engedett az olcsóbb keleti konkurenciának. A stratégiaváltás eredményei a statisztikákban is azonnal megmutatkoztak. Míg a kínai márkák tisztán elektromos piaci részesedése stagnált (31%), a PHEV modelljeik aránya a piacon 2025 áprilisa és 2026 áprilisa között 18%-ról 30%-ra ugrott . Ebben az időszakban a kínai márkák elektromos autóinak eladása 105%-kal, míg a plug-in hibrideké 236%-kal nőtt. Az eladási adatok szerint a BYD mostanra a Volkswagen-csoport után a második legnagyobb PHEV-márka lett az Európai Unióban . Sőt, az áprilisi adatok alapján az EU legkeresettebb plug-in hibridje a BYD Seal U volt, megelőzve olyan neves gyártók modelljeit, mint a Volvo, a BMW vagy a Mercedes-Benz. Az ACEA legfrissebb adatai szerint egyébként a PHEV-ek piaci részesedése Európában (EU + EFTA + Egyesült Királyság) az év első négy hónapja után 1,9 százalékponttal, 10 százalék fölé emelkedett , ami már a tisztán elektromos autók részesedésének közel a fele. Szintén nem volt nehéz megjósolni, hogy az európai gyártók nyomására az Unió kénytelen lesz gátat szabni a hibrid importnak is. Ez a lépés azonban – a tisztán elektromos autókra kivetett vámokkal ellentétben – jóval kevesebb közvetlen fejfájást okoz majd az európai márkáknak . Ennek oka egyszerű: az európai gyártók mára alig importálnak PHEV típusokat Kínából. Ez az intézkedés leginkább a Volvo PHEV kínálatának egy egyre csökkenő részét, illetve a Stellantishoz tartozó DS-9 E-Tense rétegmodellt érintheti érzékenyen. A kínai gyártók válasza eközben már körvonalazódik: a vámok elkerülése érdekében európai összeszerelő üzemek létesítését tervezik , többek között Magyarországon (BYD) és Spanyolországban (SAIC/Chery). BYD Tang PHEV Amikor az EU először vetett ki hasonló extra vámokat, a járulékos károk elszenvedői részben azok az európai márkák voltak (pl. BMW Csoport, Volkswagen Csoport, Volvo) amelyek elektromos modelljeik egy részét Kínában gyártották. Most sokkal kevesebb lehet a hasonló probléma, de ez attól még nem jelenti azt, hogy nem lesz negatív következménye a lépésnek. Azt ugyanis még nem tudjuk, mi lesz Kína válasz a , mely európai termékek és iparágak kaphatnak hasonló büntetővámokat. Carlos Ghosn: Kína dominanciája az európai autóipar hibája