● news.bsdnet.hu

Egy telefonban, a közösségi médiában, a keresések mögött, a munkahelyen, a zenében, a filmekben és a szövegekben, amelyeket nap mint nap fogyasztunk – a mesterséges intelligencia már mindenhol jelen van. A kérdés viszont, hogy értjük-e egyáltalán, mi történik körülöttünk, jóval nehezebb. Az Óbudai Egyetem most éppen erre a kérdésre építi fel új, „Mi lesz velünk?” című podcastsorozatát, amelyben különböző művészeti, kreatív és tudományos területek képviselőivel beszélgetnek arról, hogyan látják az AI megjelenését. A sorozat ötletéről és céljáról az egyetemet kérdeztük. Mint kiderült, a koncepció lényege, hogy az intézmény ne csak a technológia oktatásában és gyakorlati alkalmazásában vállaljon szerepet, hanem abban is, hogy egy szélesebb társadalmi vitának adjon keretet. Az Óbudai Egyetem az elmúlt években leginkább technológiai oldalról volt jelen a hazai MI-diskurzusban. Az intézmény tizenegy magyar egyetemmel közösen alakított ki egy új mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzést , saját fejlesztésű platformokkal és chatbottal segíti a hallgatókat, és átfogó, AI Campus névre keresztelt stratégiát épít az egyetemi mindennapok minden szegletébe. Most azonban más irányba mozdulnak. A rektor szerint az egyetemnek túl kell lépnie a tisztán műszaki és alkalmazási kérdéseken. Azt szeretnénk a podcastsorozattal, hogy ne csak a technikai oktatásban vállaljon nagy feladatot az Óbudai Egyetem, és ne csak az alkalmazási oldallal foglalkozzunk, hanem közben vegye zászlajára, hogy mit hoz a mesterséges intelligencia elterjedése és alkalmazása a világban, művészet ágazatban, orvoslásban, emberi kapcsolatban, mindenhol – fogalmazott lapunknak Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Az elképzelés mögött az a meggyőződés húzódik, hogy a kritikus gondolkodás fenntartása és terjesztése ma legalább annyira az egyetem feladata, mint a szakemberek kibocsátása. Az intézmény korábban is azzal tűnt ki, hogy nem tiltja, hanem etikus keretek között szabadon engedi az AI használatát. A sorozat alaphelyzete egyszerre izgalmas és nyugtalanító. Mi vagyunk az első generáció, amely együtt él a mesterséges intelligenciával, így nincs olyan korábbi nemzedék, amelynek a tapasztalataira támaszkodhatnánk. A gépek pedig már nemcsak számolnak: alkotnak, válaszolnak, tanulnak, és egyre gyakrabban döntenek is. Ebből fakad a sorozat címadó kérdése is. Mit jelent az AI a művészet számára – inspiráció vagy fenyegetés, eszköz vagy alkotótárs? Mi marad az ember sajátja egy olyan világban, ahol a kreativitás egy részét már algoritmusok is képesek utánozni? A készítők szándékosan nem adnak gyors válaszokat ezekre, inkább azt vizsgálják, ki hogyan éli meg a változást a saját területén. A megközelítés szakterületenként halad: minden vendéggel arról beszélgetnek, mit hoz az adott területen az MI megjelenése, hogyan kezelik most, és mire számítanak a jövőben. A cél, hogy a sok különböző nézőpontból végül összeálljon egy teljesebb kép arról, hova tart ez a folyamat. A sorozat hétfőn indul Mérő László matematikus, pszichológus vendégszereplésével, majd négy-öt naponta érkeznek az új epizódok. A meghívottak listája szándékosan sokszínű, szerepel közöttük: A sorozatot Gedei Gábor és Attila L. Róbert műsorvezető-szerkesztők vezetik. A felállás logikája világos: ha az AI tényleg mindenhová beszivárog, akkor a róla szóló beszélgetésnek is le kell fednie az élet legkülönbözőbb területeit. Egy gyermekorvos egészen máshogy találkozik a technológiával, mint egy bűvész vagy egy zenész, és éppen ezekből az eltérő nézőpontokból rajzolódhat ki, mi az, ami közös az emberi tapasztalatban. A teljes epizódok hétről hétre kerülnek fel az egyetem YouTube-csatornájára. A készítők szerint egy korszakhatáron állunk, és nyitott kérdés, hogy egy új aranykor vagy egy egészen nyugtalanító időszak küszöbén. Az egyetem üzenete ugyanakkor nem a félelemkeltés: az AI-t inkább olyan eszközként mutatják be, amellyel meg kell tanulnunk együtt élni. Az intézmény máshol is ezt az utat járja, hiszen a kutatástól az orvosi alkalmazásokig számos területen igyekszik az emberek szolgálatába állítani a technológiát. A „Mi lesz velünk?” éppen ezért nem egy lezárt válasz, hanem egy meghívás a közös gondolkodásra. A sorozat azt ígéri, hogy a hallgató nem szakzsargonban, hanem hétköznapi nyelven kap fogódzókat ahhoz, hogy elhelyezze magát egy olyan korban, amelyre tényleg nincs előzmény.