● news.bsdnet.hu

Tavaly 14%-kal kevesebb tranzakció keretében 16,5%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2024-ben, miközben az évtizedes áremelkedés is alig több, mint 1%-ra lassult a termőföldpiacon. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2025-re összességében négyszeresére növelte árát, ami megegyezik a lakáspiaci drágulás ütemével. Jelenleg mind a keresleti, mind a kínálati oldalon több tényező is fékezi a piac működését – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből. A 2024. évi 2,236 millió forintról tavaly 2,264 millióra, mindössze 1,3%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű, szűrt – adatai alapján. A legjobban (21%) Zala megyében emelkedtek az árak , majd jócskán lemaradva Heves következik 14%-os drágulással. A lista másik végén Pest és Veszprém vannak 13-14% közötti csökkenéssel. (Az adatok értékelését némileg nehezíti a földhivataloknál tavaly bevezetett elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerre való átállás okozta ügymenet-lassulás és adathiány, mely vélhetően Pest megyét érinti leginkább.) – mondta Valkó Dávid , az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. termőföld – Fotó: OTP Agrár Művelési áganként vizsgálva, 2025-ben a gyep és kert-gyümölcsös kategória 6,5-7%-kal, az erdőterületek 4,5%-kal, a szántók 2,3%-kal, míg a szőlők 1% alatti mértékben drágultak. (A bő 1%-os összesített országos termőföldár-növekedés az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlyának kis mértékű eltolódásával adódott.) A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült, és ennek csak részben oka a forgalmi adatok földhivatalok általi lassabb feldolgozása. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 40,1 ezerről – azzal időarányosan – 2025-ben 34,3 ezerre, mintegy 14,4%-kal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Pest megyén (-38%) kívül Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent leginkább, 28-30%-kal. Minimális, 2-5% közötti növekedést Csongrád-Csanád és Vas megyében mutatnak a számok. Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun megyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom megye mindössze 268 hektárral. Az eladott termőföld-terület mindössze három megyében nőtt, a legnagyobb mértékben, 16%-kal Csongrád-Csanádban. A legjelentősebb, 43-47% közötti csökkenés pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében detektálható. Az országos forgalom közel 70%-át adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 19%-kal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 26,7 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2025-ben. A kert-gyümölcsös és szőlő kategória esetében ennél is nagyobb, 20%-ot meghaladó volt a visszaesés, míg az erdőterületeknél -11,2%, gyepeknél pedig -2,5% a változás. Az országos forgalom közel 70%-át adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 19%-kal csökkent tavaly a forgalom – Fotó: Shutterstock A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát – bár tavaly ez minimális mértékűre mérséklődött. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Viszont 2021-22-ben, majd 2024-től a lakóingatlan-áremelkedés látványos növekedésével tavaly kiegyenlítődött a két ingatlantípus hosszú távú árindexe . Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan négyszeresére növelte árát 2025-re. – sorolja a piaci lassulás okait Szabó István , az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója. Mindezek mellett a földpiaci adásvételek számát a gazdaságátadások elindulása is csökkenti, ezek ugyanis – a megindult földterület bekebelezésekhez hasonlóan – nem kerülnek be a hivatalos forgalmi statisztikákba. Ezekkel párhuzamosan pedig az állami földértékesítések volumene is csökken. Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt érhető el. Forrás: OTP Jelzálogbank Indexkép: shutterstock.com