● news.bsdnet.hu

Hétfőn 13 órakor élőben jelentkezett a Parlamentből Magyar Péter, aki előzőleg már jelezte, „ismertetem a bábok eltávolítását” és a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalról is szól. De a miniszterelnök ezeken túlmenően annyit árult még el, hogy egy meglepetés bejelentést is tartogat tarsolyában a rendkívüli ülésnapon. Az Országgyűlésben napirend előtti felszólalását, melyet Tisztítótűz névre keresztelt, a miniszterelnök azzal nyitotta, 34 éve Olaszországot két merénylet rázta meg, Giovanni Falco bírót és Paolo Borsellino ügyészt gyilkolták meg. Emlékeztetett, a Cosa Nostra maffia ellen küzdöttek, amely évtizedekig működött és milliók életét keserítette meg. Óriási társadalmi megmozdulás indult, maffiaellenes törvényt fogadtak el, és ennek nyomán hivatalt is életre hívtak velük szemben. Onnantól százával foglalt le tőlük az állam cégeket évente. Magyar jelezte, a maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, ezt állapította meg az olasz állam 1992 után. Ahogy az olasz maffia médiát vásárolt magának, a magyar Cosa Nostra, a Fidesz is saját propagandagyárat épített. Ezért szerinte a legszigorúbban kell eljárni, le kell vágni a csápjaikat. Jelentős különbség, hogy nem fogják megengedni, hogy hasonló megrázkódtatás érje Magyarországot, és hogy évtizedekre megfojtsa azt a politikai-gazdasági maffia. Azt mondta, ezért vállalta a miniszterelnökséget, ezt tekinti legfőbb feladatának, és meg fogják szabadítani a hazánkat ettől a hazai maffiától, ígérte. Az április 12-i felhatalmazással élve, ma elindítjuk a Tisztítótűz nevű műveletet, a politikai és gazdasági bűnözői csoportok ellen. Átfogó politikai és jogi akció, a korrupció és maffa szorítása ellen. A Vagyon-visszaszerzési Hivatal ennek lesz az egyik legfőbb eszköze, jelentette be. Ez 47 jogszabály módosítását teszi szükségessé, de szerinte a bűnözők szívósak lesznek, ezért mindez nem lesz könnyű. Ez a privatizációtól és olajszőkítésen át a parkfenntartási botrányig a baloldali és fideszes szereplőket mind érinti, jelezte Magyar, aki szerint bűnözőről bűnözőre fognak haladni. A kormányfő úgy fogalmazott, június 22. lesz a D-day Magyarországon, a nap, amikor leszámolnak a korrupcióval. Felidézte, 40 napja látnak bele az állam dokumentumaiba, szerződéseibe, és rendkívüli mértékű kifosztás nyomaival és bizonyítékaival szembesülünk. A felcsúti kisvasúttól Hatvanpusztán és az MNB-botrányon át, a zebrákon keresztül a lombkorona nélküli lombkoronasétányig és a túlárazott Budapest-Belgrád vasútvonalig rengeteg vitatott ügyet felemlegetett, amelyek csak az elmúlt 16 évben zajlottak, illetve a feltűnő vagyonosodásokat is felsorolta, jelezve, minden szektor érintett, s nem tudni előre, pontosan hány ilyen gyanús ügyet fedeznek még fel. Sulyok Tamást is idézte, akinek Orbán Viktort dicsőítő, hajóskapitány-metaforát használó szavait is felolvasta. Az államfő Ab-hoz fordulását is felelevenítette, mellyel a hivataláról szóló demokratikus parlamenti döntést kívánta megelőzni, megakadályozni. A köztársasági elnöki intézmény és a jogállamiság helyreállítására szükség van, érvelt, az alkotmánybírók azonban selyemzsinórt adtak neki. Orbán Viktort maffiafőnöknek nevezte, majd Polt Péter kinevezését is szóba hozta, de szerinte csak pár hétig marad az Ab-elnöki székében. Magyar szerint amíg ezek az őrhelyek, mint a Kúria is, fogságban vannak, addig az ország is. Az Alaptörvény 17. módosítását és a Vagyon-visszaszerzési Hivatal jogszabálycsomagját is ezért nyújtják most be. Szerinte ez még csak a kezdet. Kezdeményezik az államfő megbízatásának megszüntetését, Sulyok Tamás megbízatása a hatályba lépés napján megszűnik, pont, mondta. Szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, bevonva a társadalmat, és népszavazással megerősítve a procedúrát. Sulyok helyére új államfőt választ a parlament, hogy a hivatal tekintélyét helyreállítsa. Az Alaptörvény módosításával az Ab elnökét maguk az alkotmánybírók választhatják meg ismét, a 70 éves felső korhatárt visszavezetik, Polt megbízatása és mentelmi joga is megszűnik, jelezte. Megerősítik a bírói önigazgatást, a kúriai, OBH-vezetők visszahívása az OBT feladatkörébe kerül, erről kétharmados döntéssel dönt a Ház. Ha a bírák kétharmada kezdeményezi, ez a visszahívás lehetséges lesz. A Kúria elnökének megválasztási szabályai is változnak, az Országgyűlés helyett a bírák maguk választhatnak majd, az OBH-elnököt is. Gondoskodnak arról, hogy hasonló rendszer ne lehessen újra, az országgyűlési mandátumot évre maximálják ezentúl. Megosztom