● news.bsdnet.hu

Újabb kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, amelyet ismét Ruff Bálint kezdeményezésére hívtak össze. Az indítvány szerint hét olyan törvényjavaslat módosításáról kell dönteniük a képviselőknek, amelyek elfogadása szükséges ahhoz, hogy Magyarország továbbra is hozzáférhessen az Európai Unió forrásaihoz. Cikkünk folyamatosan frissül! 2026. június 22., 13:52 Szerző: Kerekes Richárd A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön! „Ma elindítjuk a Tisztítótűz műveletet", amely Magyar Péter szerint egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja, hogy Magyarország megszabaduljon a korrupció és a maffia szorításától. Ennek lesz az egyik legfontosabb eleme a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. Beszéde végén Magyar Péter közvetlenül az országgyűlési képviselőkhöz fordult. Azt mondta, minden képviselőnek döntenie kell arról, hogy a közvagyon visszaszerzését támogató oldalra áll-e, vagy azok mellé sorakozik fel, akiket ő a rendszer haszonélvezőinek nevezett. Álláspontja szerint aki nem szavazza meg az ehhez kapcsolódó törvénycsomagot, az a fennálló rendszer fenntartását támogatja. Hangsúlyozta, hogy nem kérnek politikai szívességeket, ugyanakkor nem is engedik, hogy bárki akadályozza a korrupció felszámolását és az ország megtisztítását célzó intézkedéseket. A miniszterelnök ezután a magyar állampolgárokat szólította meg. Arra biztatta őket, hogy aktívan vegyenek részt a változásokban, és ne gondolják azt, hogy ezek a kérdések túl bonyolultak vagy távol állnak tőlük. Kiemelte, hogy a folyamat sikeréhez a társadalom támogatására is szükség van. 2026. június 17., 12:11 Sulyok Tamás aláírta a képviselők fizetésére vonatkozó törvényjavaslatot, azonban arról az Alaptörvény módosításról még nem döntött, ami 8 évben maximalizálná a miniszterelnöki megbízatást. Kurucz Barbara 2026. június 12., 10:00 Sulyok Tamás szerepe felvetődött az aranykonvoj ügyében, az ukrán bank ügyvédje közleményt adott ki. Kerekes Richárd 2025. június 11., 12:45 Polt Pétert pár nappal alkotmánybíróvá választása után máris az Alkotmánybíróság elnökévé tette az Országgyűlés – ezzel újabb kulcspozíció került a kormány bizalmi emberéhez. 168 Beszéde zárásaként ígéretet tett arra, hogy a kormány végigviszi a meghirdetett programot, majd a következő mondattal fejezte be felszólalását: „Induljon a tisztítótűz, éljen a haza!” Magyar Péter a parlamenti mandátumok időbeli korlátozását azzal indokolta, hogy szerinte így megelőzhető lenne egy olyan tartós hatalmi rendszer kialakulása, amilyen az előző kormányok idején jött létre. Megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz képviselőit ez a javaslat érintette a legérzékenyebben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarországnak olyan alkotmányra van szüksége, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül minden állampolgár a magáénak érezhet. Szerinte egy ilyen alaptörvénynek túl kell élnie a mindenkori parlamenti többségeket és miniszterelnököket is. Hozzátette, hogy az új alkotmány kidolgozása hosszú folyamat lesz, de véleménye szerint ez természetes, hiszen nem egy politikai közösségnek, hanem az egész országnak készül. Visszatérve a korábban említett szicíliai maffia példájára, Magyar Péter bejelentette, hogy a létrehozni tervezett Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke és elnökhelyettesei különleges rendőri védelemben részesülnek majd . Indoklása szerint erre azért van szükség, mert úgy véli, az érintett hálózatok nem adják fel önként a pozícióikat, ezért a hivatal vezetőinek fokozott biztonságra lesz szükségük. Magyar Péter ismertette az Alaptörvény tervezett módosításait is. Elmondása szerint ismét lehetővé tennék, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák válasszák meg saját tagjaik közül. Emellett visszaállítanák az alkotmánybírókra vonatkozó, 70 éves felső korhatárt. Ennek következtében azoknak a bíráknak, akik betöltötték ezt az életkort – köztük Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének –, megszűnne a megbízatása, valamint az ahhoz kapcsolódó mentelmi joga is. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy módosítanák a Kúria elnökének és az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének megválasztására, illetve visszahívására vonatkozó szabályokat. A jövőben a bírák kétharmada kezdeményezhetné e tisztségviselők leváltását . Magyar Péter bejelentette továbbá, hogy korlátoznák az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát: a tervek szerint egy politikus legfeljebb három cikluson, vagyis összesen 12 éven át lehetne parlamenti képviselő . Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás „pancserpuccsa” kudarcot vallott, és arra hivatkozott, hogy alkotmánybírók is a köztársasági elnök távozását sürgetik. Szerinte Sulyoknak nem sikerült megteremtenie a nemzeti egységet, ugyanakkor úgy véli, abban széles körű egyetértés alakult ki, hogy távoznia kell a tisztségéből. Ezt követően Polt Péterről beszélt, akiről azt mondta, hogy Orbán Viktor azért nevezte ki legfőbb ügyésznek, hogy a kormányhoz köthető feltételezett visszaélések kivizsgálása elmaradjon . Magyar ismét a szervezett bűnözés világából vett párhuzammal élt, és úgy fogalmazott: a maffiaszerű rendszerek mindig arra törekednek, hogy saját embereiket ültessék a kulcsfontosságú pozíciókba. Visszatérve a Vagyonvisszaszerzési Hivatal ügyére, hangsúlyozta, hogy nem véletlenül szerepel egy napon a parlament napirendjén a hivatal létrehozása és a közjogi méltóságok leváltását célzó javaslat. Álláspontja szerint a két intézkedés csak együtt érheti el a kívánt hatást, mivel szerinte nincs értelme a közvagyon visszaszerzéséről beszélni addig, amíg ugyanazok a tisztségviselők maradnak hivatalban, akik korábban akadályozták az ügyek feltárását. Magyar Péter hosszasan sorolta azokat az ügyeket, amelyek szerinte a közvagyon elvesztéséhez vezettek, a koncessziós szerződésektől kezdve a fideszes politikusok és oligarchák vagyonosodásáig. A miniszterelnök ezt összességében a „haza kifosztásának” nevezte, és úgy fogalmazott: szerinte szinte nincs olyan négyzetmétere az országnak, ahonnan ne tűnt volna el közvagyon. Beszédének következő részében Sulyok Tamás köztársasági elnököt vette célba. Felidézte azt a tavalyi köszöntőt, amelyben az államfő Orbán Viktor politikai teljesítményét és személyes kvalitásait méltatta. Magyar szerint szerencsésebb lett volna, ha Sulyok inkább versben fejezi ki elismerését, ahogyan egykor Sztálin tiszteletére is születtek hasonló alkotások. A kormányfő kitért arra is, hogy Sulyok Tamás korábban arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy előzetesen mondjon véleményt egy alkotmánymódosításról, amely akkor még nem is létezett. Magyar Péter szerint ez az eset jól mutatja, hogy helyre kell állítani a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét, mert álláspontja szerint az államfő lépése egyfajta alkotmányos puccskísérletnek tekinthető. A rendkívüli parlamenti ülés Magyar Péter Tisztítótűz című napirend előtti felszólalásával vette kezdetét. Beszédében felidézte az 1992-ben meggyilkolt olasz bírák, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino történetét, akik a szicíliai maffia és a szervezett bűnözés elleni fellépésük miatt váltak merényletek áldozataivá. Magyar Péter szerint az olasz társadalmat megrázó tragédiák rávilágítottak arra, hogy a maffia elleni küzdelem különösen nehéz, mivel annak emberei a közélet számos területén jelen vannak. Úgy véli, Olaszország ekkor ismerte fel, hogy a hagyományos eszközök önmagukban nem elegendők a szervezett bűnözés visszaszorításához. A politikus párhuzamot vont az olasz maffia és a Fidesz között. Azt mondta, ahogy az olasz bűnszervezeteknek megvoltak a háttérből működő irányítóik, úgy a „magyar maffiának” is megvannak a végrehajtói. Szerinte aki fel akar lépni a „magyar Cosa Nostra” ellen, annak a politikában, a médiában és a gazdasági életben egyaránt határozottan kell cselekednie. Hangsúlyozta, hogy nem engedik, hogy Magyarország is olyan megrázkódtatáson menjen keresztül, mint Olaszország, majd kijelentette: a politikai és gazdasági maffia felszámolását tekinti egyik legfontosabb céljának. Beszéde végén úgy fogalmazott, hogy április 12-e történelmi jelentőségű nap volt, de június 22-e, a „Tisztítótűz” kezdetének napja is hasonló jelentőséggel bír. 47 jogszabályt kell módosítani a Vagyonvisszaszerzési Hivatalhoz, de legalább olyan fontos a miniszterelnök szerint, hogy a bűnözők szívósak lesznek, ezért a hálózatot nem lehet rövid idő alatt felszámolni. Itt egészen az olajszőkítésig ment vissza, és a legutóbbi parkfenntartási korrupciós ügyig bezárólag hangsúlyozta, hogy fideszes és baloldali elemek is nyakig érintettek. Magyar kijelentette, „ma elindulunk az úton, hogy elkezdjük legyőzni a magyar Cosa Nostrát”, a mai nap, június 22-e lesz a D-day. Megemlítette, hogy 40 napja van kormányon a Tisza, azóta látnak bele a különböző iratokba és szerződésekbe, 40 napja látják, milyen sáros ügyek, milyen nagyságrendű pénzek bukkannak elő a fiókokból. Magyar ezután Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőhöz fordult, azt mondta neki, nem lehet leejteni egy gombostűt úgy ma Magyarországon, hogy ne olyan helyre essen, ahonnan Orbánék elloptak valamit. A miniszterelnök szerint a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállításához összesen 47 jogszabály módosítására lesz szükség. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a korrupciós hálózatok felszámítása hosszú folyamat lesz, mivel az érintettek kitartóan védekeznek majd. Beszédében az olajszőkítési ügyektől egészen a közelmúlt parkfenntartási korrupciós botrányáig sorolta a példákat, hangsúlyozva, hogy szerinte a visszaélésekben fideszes és baloldali szereplők egyaránt érintettek. Magyar Péter úgy fogalmazott: „ma elindulunk azon az úton, amelynek célja a magyar Cosa Nostra legyőzése”, és kijelentette, hogy június 22-e olyan fordulópont lehet, mint a második világháborúban a D-nap. A Tisza Párt elnöke emlékeztetett arra is, hogy pártja immár 40 napja van kormányon, és ez idő alatt betekintést nyertek különböző szerződésekbe és dokumentumokba. Állítása szerint ezekből jelentős visszaélésekre és nagy összegű pénzmozgásokra utaló információk rajzolódnak ki. Ezt követően Gulyás Gergelyhez fordulva azt mondta: szerinte ma Magyarországon szinte lehetetlen olyan területet találni, amelyet ne érintettek volna az Orbán-kormányhoz köthető visszaélések. A rendkívüli parlamenti ülés Magyar Péter Tisztítótűz című napirend előtti felszólalásával vette kezdetét. Beszédében felidézte az 1992-ben meggyilkolt olasz bírák, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino történetét, akik a szicíliai maffia és a szervezett bűnözés elleni fellépésük miatt váltak merényletek áldozataivá. Magyar Péter szerint az olasz társadalmat megrázó tragédiák rávilágítottak arra, hogy a maffia elleni küzdelem különösen nehéz, mivel annak emberei a közélet számos területén jelen vannak. Úgy véli, Olaszország ekkor ismerte fel, hogy a hagyományos eszközök önmagukban nem elegendők a szervezett bűnözés visszaszorításához. A politikus párhuzamot vont az olasz maffia és a Fidesz között. Azt mondta, ahogy az olasz bűnszervezeteknek megvoltak a háttérből működő irányítóik, úgy a „magyar maffiának” is megvannak a végrehajtói. Szerinte aki fel akar lépni a „magyar Cosa Nostra” ellen, annak a politikában, a médiában és a gazdasági életben egyaránt határozottan kell cselekednie. Hangsúlyozta, hogy nem engedik, hogy Magyarország is olyan megrázkódtatáson menjen keresztül, mint Olaszország, majd kijelentette: a politikai és gazdasági maffia felszámolását tekinti egyik legfontosabb céljának. Beszéde végén úgy fogalmazott, hogy április 12-e történelmi jelentőségű nap volt, de június 22-e, a „Tisztítótűz” kezdetének napja is hasonló jelentőséggel bír. (Fotó: Képernyőfotó Magyar Péter felszólalásáról a parlamenti közvetítésből)