● news.bsdnet.hu

A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar állam minden törvényes eszközzel és szükséges költségvetési forrással támogatni fogja a vagyonvisszaszerzési munkát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a program sikeréhez társadalmi támogatásra is szükség lesz. Beszéde zárásában Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a korrupció elleni küzdelem hosszú és nehéz lesz, de a kormány végigviszi a megkezdett programot. A felszólalást a „Tisztítótűz” művelet elindításának meghirdetésével zárta. Magyar Péter azt mondta, a kormány a lehető legszigorúbb korrupcióellenes intézkedések elfogadását támogatja majd, és ezt várja el a Tisza frakciójától is. A miniszterelnök szerint a következő hónapokban és években olyan szakemberek kezdik meg munkájukat, akiknek feladata a közvagyon sorsának feltárása és a jogellenesen megszerzett vagyon felkutatása lesz. Elmondása szerint olyan ügyeket is vizsgálni fognak, amelyekhez korábban nem nyúltak hozzá a hatóságok. A vizsgálatok olyan befolyásos szereplők érdekeit is érinthetik, akik hosszú időn keresztül érinthetetlennek tartották magukat. A kormányfő szerint ez rendkívül nehéz és sok esetben veszélyes feladat lesz. Az alkotmánymódosítási javaslat rövidesen véleményezhető lesz a kormány honlapján. A miniszterelnök szerint a tervezet társadalmi egyeztetésére online formában is lehetőség nyílik. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását célzó jogszabálycsomag várhatóan még a nap folyamán felkerül a kormányzati oldalra. A kormány néhány napig várja majd a civil szervezetek, valamint a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó szervezetek észrevételeit és javaslatait. Magyar Péter szerint a készülő vagyonfeltárási vizsgálatok középpontjában az áll majd, hogy mi történt a közvagyonnal, kik döntöttek annak sorsáról, kik részesültek belőle, milyen jogcímen és hol található jelenleg az érintett vagyon. A miniszterelnök azt üzente mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben közpénzek vagy közvagyon felett rendelkeztek, hogy készüljenek fel az elszámolásra, és rendezzék a rendelkezésükre álló dokumentumokat, szerződéseket. Beszédében név szerint is említette Lázár Jánost, Pócs Jánost, Kocsis Mátét, Zsigó Róbertet, Orbán Balázst és Szijjártó Pétert. Magyar Péter felidézte volt felesége, az Orbán-kormány korábbi igazságügyi miniszterének egyik kijelentését, miszerint „az Orbán-rendszer egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. A miniszterelnök szerint ez a mondat világít rá arra, hogyan működött az általa politikai és gazdasági maffiának nevezett rendszer. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a korrupció elleni fellépés csak széles társadalmi összefogással lehet sikeres, és arra kérte a magyarokat, hogy egységesen támogassák a kormány intézkedéseit. Magyar Péter szerint a hatóságoknak fel kell készülniük arra, hogy politikusokkal és más befolyásos szereplőkkel szemben is eljárjanak, függetlenül attól, hogyan próbálják elrejteni vagyonukat, pénzmozgásaikat vagy a strómanhálózatokon keresztül eltüntetni a nyomokat. A miniszterelnök az olasz maffiaellenes küzdelem példájára utalva azt mondta, hogy a korrupció felszámolásához nem elegendő a nyomozók, ügyészek és bírák munkája, ahhoz társadalmi támogatásra is szükség van. Giovanni Falcone és Paolo Borsellino történetét említve hangsúlyozta, hogy a maffia csak széles társadalmi összefogással győzhető le. Magyar Péter arra kérte a magyarokat, hogy támogassák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal munkáját. Azt mondta, a következő időszakban Magyarország történetének legnagyobb vagyonfeltárási és vagyonvisszaszerzési programja indul el. A kormányfő szerint az új korrupcióellenes hatóság kizárólag a közvagyon védelmét és a jogellenesen megszerzett vagyon felkutatását tekinti feladatának. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok során nem veszik figyelembe az érintettek politikai hovatartozását, tisztségét vagy befolyását. Magyar Péter bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetői – az elnök és a négy elnökhelyettes – a nap 24 órájában különleges rendőri védelem alatt állnak majd. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a korrupcióellenes fellépés miatt fenyegetésekre számítanak. A kormányfő szerint a hivatalnak olyan szereplőkkel kell szembenéznie, akik hosszú időn keresztül a törvények felett állónak tekintették magukat. Úgy fogalmazott, hogy az állami vagyon megszerzésére épült rendszer mögött jogászokból, pénzügyi szakemberekből, cégépítőkből, strómanokból és politikai szereplőkből álló hálózat működött. Magyar Péter azt mondta, a vagyonvisszaszerzési munkában az állam legjobb szakembereire támaszkodnak majd, köztük ügyészekre, NAV-osokra, pénzügyőrökre, kockázatelemzőkre és rendőrökre. Hozzátette, hogy a kormány elvárása szerint a hatóságok a jövőben gyorsabban, precízebben és a jogszabályi keretek között szigorúbban járnak majd el. Magyar Péter szerint Magyarországnak olyan alkotmányra van szüksége, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül a magyar emberek a sajátjuknak éreznek. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az új alkotmánynak túl kell élnie a kormányokat, a pártokat és az egyes politikai szereplőket is. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás hosszabb folyamat lesz, mivel szerinte az alaptörvényt nem egy adott kormányzati ciklusra, hanem generációkra kell megalkotni. Elmondása szerint olyan alkotmány létrehozása a cél, amelyet a társadalom széles körben elfogad és magáénak érez. Magyar Péter közölte, hogy a kormány a következő egy évben kívánja lefolytatni az alkotmányozási folyamatot, amelybe az ellenzéki pártokat és a társadalom szélesebb köreit is be kívánják vonni. Magyar Péter szerint a politikai hatalom nem örök tulajdon, hanem a választóktól kapott felhatalmazás. Úgy fogalmazott, hogy aki ezt elfelejti, idővel saját tulajdonaként kezdi kezelni az országot, az állampolgárokat pedig alattvalóként. A miniszterelnök bejelentette egy átfogó alkotmányozási folyamat elindítását is. Közlése szerint a most benyújtott alkotmánymódosítások célzott, önkorlátozó változtatások, amelyek a korábbi rendszer működéséből fakadó problémák kezelését szolgálják. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány választási felhatalmazást kapott ezeknek a változtatásoknak a végrehajtására. A kormányfő szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata egy új alkotmány megalkotása lesz. Elmondása alapján az alkotmányozási folyamat széles társadalmi részvételre, nyilvános vitákra és politikai konszenzusra épülne. Magyar Péter úgy vélte, sem a rendszerváltás utáni alkotmány, sem a 2011-ben elfogadott Alaptörvény nem vált a teljes nemzeti közösség által elfogadott alkotmánnyá. A kormányfő szerint ezzel valódi bírói önigazgatás valósulhatna meg, és a bírósági szervezet élére nem politikai alapon kiválasztott vezetők kerülnének. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a „Tisztítótűz-művelet” célja nemcsak a jelenlegi korrupciós rendszer felszámolása, hanem olyan garanciák kialakítása is, amelyek megakadályozzák egy hasonló rendszer újbóli kiépülését. Magyar Péter az igazságszolgáltatást érintő alkotmánymódosítási javaslatokról is beszélt. Közölte, hogy ismét lehetővé tennék, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a testület tagjai válasszák meg saját soraikból, emellett visszaállítanák az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. A miniszterelnök szerint a 70. életévüket betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnne, ami Polt Pétert is érintené. Hozzátette, hogy ezzel mentelmi joga is megszűnne. A kormányfő arról is beszélt, hogy megerősítenék a bírói önigazgatást. A javaslat alapján az Országos Bírói Tanács kezdeményezhetné a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását, amelyről az Országgyűlés kétharmados többséggel döntene. Magyar Péter ismertetése szerint lehetőség nyílna arra is, hogy meghatározott számú bíró kezdeményezze a két intézmény vezetőinek visszahívását. Amennyiben a kezdeményezést a bírák több mint kétharmada támogatja, az Országgyűlés szintén kétharmados többséggel dönthetne a vezetők leváltásáról. Szeptembertől egy teljesen átfogó alkotmányozási folyamatot indítunk, bevonva a teljes magyar társadalmat, megbeszélve és megtárgyalva közös ügyeinket és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni - mondta Magyar Péter Sulyok Tamás megbízatása megszűnik: "pont" - mondta Magyar Péter. Népszavazás lesz. A miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt bírálta. Magyar Péter arról beszélt, hogy az államfő az Orbán-rendszer bukása után az Alkotmánybírósághoz fordult egy olyan alkotmánymódosítással kapcsolatban, amely akkor még nem került az Országgyűlés elé. A kormányfő szerint ezzel Sulyok Tamás egy folyamatban lévő politikai és alkotmányozási vita elé kívánt beavatkozni, még a társadalmi egyeztetés, a parlamenti vita és a törvényhozási döntés előtt. Magyar Péter azt állította, hogy az államfő lépése a demokratikus felhatalmazás végrehajtásának akadályozását szolgálta. Az államfő alkotmányos hatáskörén túlterjeszkedve próbált befolyást gyakorolni a politikai folyamatokra Az Alkotmánybíróság végül nem támogatta az államfő kezdeményezését, amely szerinte már a kezdeti szakaszban kudarcot vallott. Magyar Péter azt mondta, a kormány által indított vizsgálatok folyamatosan újabb visszaéléseket tárnak fel, ezért szerinte ma már nem lehet pontosan meghatározni, hány korrupciós ügy kapcsolódhat az előző időszakhoz. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint szinte nincs olyan állami intézmény, gazdasági ágazat vagy vagyonelem, amelyet ne érintettek volna korrupciós visszaélések. Beszédében az orbáni maffia kifejezést használta, és azt állította, hogy az előző hatalom az ország működésének valamennyi területére igyekezett befolyást szerezni. Magyar Péter szerint a korrupciós rendszer nem csupán gazdasági előnyök megszerzésére törekedett, hanem a politikai és állami intézményrendszer feletti ellenőrzésre is. A kormányfő ezt követően a köztársasági elnök személyére is kitért. Felidézte, hogy Orbán Viktor jelölésére került hivatalba Sulyok Tamás államfő, majd egy korábbi nyilatkozatát idézve bírálta az államfő és a korábbi miniszterelnök kapcsolatát. A miniszterelnök ezt követően hosszú listában sorolta fel azokat az ügyeket, amelyek szerinte a rendszerszintű korrupció példái. Egyebek mellett említette a lombkoronasétányokat; a lejtő nélküli bobpályát; a többszörösére dráguló hídberuházásokat; a több tízmilliárd forintba kerülő trieszti kikötőprojektet; a MÁV állapotát; a kisvárdai stadiont; a több mint 70 milliárd forintba került vadászati világkiállítást; a milánói világkiállítás magyar pavilonját; az 50 milliárd forintos kajak-kenu akadémiát; a sportszövetségeket érintő visszaéléseket; a budapesti és vidéki szállodaügyleteket; a 420 milliárd forintos közműtendert; a Dunakeszi Járműjavító ügyét; a Kisfaludy Program támogatásait; a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó szállodákat; a kastélyprogramot; a lélegeztetőgép-beszerzéseket; a brüsszeli Magyar Ház megvásárlását; a Mátrai Erőmű ügyét; a Magyar Nemzeti Bankot és annak alapítványait; az állami földárveréseket; a KESMA működését; a Századvég tanulmányaira fordított közpénzeket; a nemzeti konzultációk költségeit; az állami propagandaköltéseket; a Nemzetközi Beruházási Bank magyarországi működését; a letelepedési kötvényprogramot; a dohány-, kaszinó- és autópálya-koncessziókat; a magántőkealapokat; a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett állami vagyont; valamint több kormányközeli üzleti és politikai szereplő vagyonosodását. Magyar Péter a felsorolást azzal zárta, hogy álláspontja szerint ezek az ügyek összességében „a haza kifosztását” jelentették. A miniszterelnök szerint a problémák gyökerei a rendszerváltás utáni időszakig nyúlnak vissza. Felszólalásában a kilencvenes évek privatizációs folyamatait, az olajszőkítési ügyeket, valamint a Fidesz és a korábbi baloldali politikai szereplők közötti korrupciós megállapodásokat említette a szerinte évtizedek alatt kiépült hálózat részeként. Magyar Péter a parkfenntartási korrupciós ügyre is kitért, amelyről állítása szerint hosszú ideje tudomása volt a közélet szereplőinek, ugyanakkor a gyanúsítottak mindeddig nem kerültek felelősségre vonás alá. A kormányfő azt mondta, a vizsgálatok során nem tesznek különbséget politikai oldalak között, és fideszes, illetve baloldali szereplők egyaránt érintettek lehetnek. Beszédében hangsúlyozta, hogy a korrupciós hálózatok felszámítása hosszabb folyamat lesz, mivel azok több évtized alatt épültek ki. Úgy fogalmazott, hogy a hatóságoknak kitartó és szervezett ellenállással kell szembenézniük, ezért a jogszabályi változtatások csak az első lépést jelentik a kormány által meghirdetett korrupcióellenes programban. Magyar Péter ma is egy gazdasági maffától kell megszabadítani az országot és ezt ma megkezdjük - mondta. Elindítjuk a tisztítótűz műveletet. Magyar Péter az olasz maffiáról kezdett el beszélni. A miniszterelnök felszólalásának elején az 1992-es olaszországi maffiaellenes küzdelem két legismertebb alakjára, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra emlékezett. Beszédében részletesen felidézte a két jogász ellen elkövetett merényletek körülményeit, valamint azok társadalmi és politikai következményeit. Falcone és Borsellino „életüket kockáztatva küzdöttek” a Cosa Nostra ellen, amely szerinte hosszú időn keresztül átszőtte az olasz politika, gazdaság és média működését. A miniszterelnök ismertette, hogy Giovanni Falconét 1992. május 23-án gyilkolták meg a capaci merényletben, amikor az autópálya alá rejtett robbanószerkezetet hozták működésbe. Két hónappal később Paolo Borsellino ügyész is merénylet áldozata lett Palermóban, amikor egy robbanóanyaggal megrakott gépkocsi felrobbant az édesanyja lakóhelyének közelében. A felszólalás szerint a két gyilkosság jelentős társadalmi felháborodást váltott ki Olaszországban, és hozzájárult ahhoz, hogy az olasz parlament még 1992-ben maffiaellenes törvényeket fogadjon el, valamint létrehozza a Maffiaellenes Nyomozó Hivatalt. Magyar Péter arra is utalt, hogy Palermo repülőterét ma Falcone és Borsellino nevéről nevezték el, ami szerinte az olasz maffiaellenes küzdelem egyik jelképe lett. Beszédének címe: Tisztítótűz Magyar Péter - saját megfogalmazás szerint - eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalására készül hétfőn 13 órától . Beszédének középpontjában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozására vonatkozó javaslat, valamint a közjogi méltóságok helyzetét rendező alaptörvény-módosítási indítvány áll majd. A tervezett hivatal a Tisza Párt korábbi elszámoltatási ígéreteinek egyik kulcseleme . A koncepció szerint az új szervezet a közvagyont érintő visszaélések, korrupciós ügyek és vitatott eredetű vagyongyarapodások feltárásával foglalkozna, miközben célja az lenne, hogy az állam ne csak jogi felelősségre vonást kezdeményezzen, hanem megpróbálja visszaszerezni az érintett vagyonelemeket is. A tervek szerint a hivatal a nyomozati, pénzügyi és jogi szakértelmet egyesítené. Feladata lehetne a pénzmozgások feltárása, a céghálók vizsgálata, valamint a stróman- vagy offshore-konstrukciók felderítése. A korábbi nyilatkozatok alapján a kormányzat kiemelt figyelmet fordítana az elmúlt évek legnagyobb vagyongyarapodási ügyeire, ugyanakkor a szervezet pontos jogkörei és más hatóságokhoz fűződő viszonya még a törvényalkotási folyamat fontos kérdései közé tartozik. A parlament elé kerülő másik jelentős ügy a közjogi méltóságok helyzetének rendezése. Magyar Péter már az áprilisi választási győzelmet követően nyilvánosan a korábbi rendszer idején kinevezett vagy megválasztott intézményvezetők távozását sürgette. A kormány álláspontja szerint ezek a szereplők egy esetleges kormányváltás után is biztosíthatják az előző politikai rendszer befolyásának fennmaradását az állami intézményekben. A közbeszédben több magas rangú tisztségviselő neve is felmerült az ügy kapcsán, köztük Az érintettek ugyanakkor következetesen azzal érvelnek, hogy megbízatásuk törvényes, és a választási ciklusokon átívelő mandátumok éppen az intézményi függetlenséget szolgálják. A legélesebb vita Sulyok Tamás köztársasági elnök körül alakult ki. Az államfő elutasította a lemondására vonatkozó politikai felszólításokat, és alkotmányos indok hiányára hivatkozva kitartott amellett, hogy hivatalban marad. Az ügy alkotmányjogi dimenziót is kapott, miután Sulyok a Velencei Bizottsághoz, majd az Alkotmánybírósághoz fordult annak tisztázása érdekében, hogy az Alaptörvény módosítása alkalmazható-e konkrét politikai helyzetek rendezésére. Az Alkotmánybíróság eljárása azonban váratlan fordulatot vett, amikor több alkotmánybíró személyes érintettségre hivatkozva kizárta magát az ügy tárgyalásából , ami miatt a testület nem tudott érdemben dönteni a kérdésben. A hétfői parlamenti felszólalás várhatóan részletesebben is érinti majd a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításának terveit, valamint a közjogi tisztségviselőket érintő alkotmányos és politikai vitákat. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka