● news.bsdnet.hu

2025-ben összesen 28 039 milliárd forint bevételt ért el a NAV, ami 7,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ellenőrzések száma ugyanakkor mérséklődött: a 2024-es 146 ezer vizsgálat után tavaly 141 ezer ellenőrzést végzett a hatóság. A visszaesés azonban nem járt együtt az eredményesség romlásával; sőt, az adatok alapján a kiválasztás hatékonysága és a megállapítások összértéke is érdemben javult. A vizsgálatok döntő többsége továbbra is jogkövetési ellenőrzés volt, amelyek egyre inkább előszűrő szerepet töltenek be a nagyobb kockázatú ügyek azonosításában. Utólagos adóellenőrzésre 11,5 ezer esetben került sor, ezek eredményeként a NAV 240,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel. A kiszabott szankciók összértéke ennél is magasabb, 270 milliárd forint volt. Az utólagos ellenőrzések 85,7 százaléka megállapítással zárult, ami szintén a célzottabb és eredményesebb hatósági működés irányába mutat. Ez jelentős emelkedés a 2024-es adatokhoz képest, amikor 8,5 ezer utólagos ellenőrzés 143 milliárd forint adókülönbözetet és 186,5 milliárd forint szankciót eredményezett. Piszok jól tudja szűrni a hibákat a NAV „A vállalkozásoknak célszerű abból kiindulniuk, hogy az adóhatóság kiválasztási és ellenőrzési tevékenységének középpontjában ma már az egyre kifinomultabb, adatvezérelt kockázatelemzési módszertan áll, amely a potenciális eltérések azonosítását a hagyományos vizsgálatokat megelőzően is lehetővé teszi. Az online adatszolgáltatások és a különböző hatósági adatbázisok alapján a NAV gyorsabban és célzottabban lát rá az eltérésekre, ezért egy vizsgálatra nem a revízió megindulásakor, hanem jóval korábban kell felkészülni” – kommentált a tanácsadócég adóperes csoportjának és a közvetett adózási szolgáltatásainak vezetője, Séra Gergely. Az adóhatóság fókuszában 2025-ben is egyértelműen az áfa volt: az adóellenőrzésekből eredő megállapítások 93,8 százaléka ehhez a területhez kapcsolódott. A NAV továbbra is kiemelten vizsgálta a számlázási láncolatokat, az online adatokból azonosítható eltéréseket és az áfa-kockázatokra utaló tranzakciós mintázatokat. A kiemelt és legnagyobb adóteljesítményű adózóknál szintén javult a hatékonyság: az adóellenőrzések száma ugyan 891-ről 499-re csökkent, de eközben az adóhatóság 36,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet és 13,7 milliárd forint adóbírságot állapított meg. Mivel a korábbi évben 676 vizsgálat 14,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet és 8,9 milliárd forint adóbírságot eredményezett, az adatok azt mutatják, hogy a NAV ebben az adózói körben jelentősen növelte a megállapítások összegét. Drasztikusan, mintegy duplájára emelkedett a véglegessé vált adóvisszatartások összege is a kiemelt adózói és külföldi adóalanyi körben. A transzferárak területén kevesebb, de célzottabb ellenőrzés rajzolódik ki: a lezárt revíziók 82 százaléka megállapítással végződött, miközben a NAV 25,2 milliárd forinttal korrigálta a társasági adóalapokat. Kockázatos iparágak Az adóhatóság emellett jelentős kapacitást fordított a magasabb adókockázatú ágazatokra is. A személy- és vagyonvédelemmel, épületüzemeltetéssel, takarítással és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál 487 ellenőrzés nyomán 3 milliárd forint nettó adókülönbözetet, 2,4 milliárd forint adóbírságot és 51,7 millió forint mulasztási bírságot állapított meg. Az építőipari és építőanyag-kereskedelmi vállalkozásoknál 7 227 vizsgálat indult; az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező ügyekben pedig 19,6 milliárd forint adókülönbözetet és 21,7 milliárd forint adóbírságot tárt fel a NAV. Az e-kereskedelemben is erősödött a hatósági jelenlét: a webes felületekkel kapcsolatban 2 708 jogkövetési vizsgálat és 150 adóellenőrzés zajlott, amelyek 2,6 milliárd forint kötelezettségnövekedést, 250 millió forint mulasztási bírságot, illetve 6,4 milliárd forint nettó adókülönbözetet eredményeztek. „A NAV ellenőrzési gyakorlata egyértelműen elmozdult a kevesebb, de pontosabban célzott vizsgálat irányába. A hatóság ma már adatalapon azonosítja azokat a mintázatokat, amelyek mögött érdemi adókockázat állhat. Ezért a vállalatoknak érdemes felülvizsgálniuk adózási folyamataikat, dokumentációikat és belső kontrolljaikat. Különösen fontos a kockázatos területek előzetes azonosítása, az adatszolgáltatások konzisztenciájának vizsgálata, valamint az adóhatósági megkeresésekre adott válaszok megfelelő előkészítése” – emelte ki a tanácsadócég adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának szenior menedzsere, dr. Bajusz Dániel. A perekben is tarolt a NAV A jogorvoslati adatok szintén a tudatos felkészülés jelentőségét erősítik a szakemberek szerint. A Fellebbviteli Igazgatóság az elsőfokú döntések 89,7 százalékát helybenhagyta, ami az elmúlt öt év legmagasabb aránya. A bírósági perek száma csökkent, miközben a NAV darabszám alapján az elsőfokú bíróságokon és a Kúrián is magas pernyertességi arányt ért el. Ez különösen fontossá teszi a tanácsadócég szakértői szerint, hogy a vállalatok már az ellenőrzés korai szakaszában átgondolt, dokumentált és szakmailag megalapozott álláspontot képviseljenek.The post Felkötheti a gatyáját az a vállalkozás, amelyik a NAV célkeresztjébe kerül first appeared on 24.hu.