● news.bsdnet.hu

Norvég mintára állami alapba szerveznék a vagyonvisszaszerzés után újra állami tulajdonba kerülő több ezer milliárd forintos vagyont egy tanulmány készítői. A Szabad Piac Alapítvány által jegyzett dokumentum szerint a nagyságrendileg 3-5000 ezer milliárd forintot, amely vélhetően visszaszerezhető, nem érdemes azonnal, a költségvetési lyukak betömésére felhasználnia az államnak. Ehelyett befektethetné azt, amivel évi akár 200-300 milliárd forintos hozamot is termelhetne. Az alap többek között olyan, visszaszerzett vagyonelemekből állhatna, minta a kekvák kiszervezett állami vagyon, a magántőkealapokba fektetett állami tőke, az MBH Bank, az MNB-alapítványok megmaradt vagyona, a 4iG 1300 milliárdos szerződése vagy épp az NKA-pénzek. A hozzávetőlegesen 5000 milliárdos kiinduló vagyon a magyar alapot hasonló szintre helyezné, mint az ír Ireland Strategic Investment Fund vagy épp a görög Growthfund. Az állami tulajdonú befektetési alapok feladata a nemzeti vagyon hosszú távú kezelése, megőrzése és gyarapítása, a tanulmányban szuverén vagyonalapokként hivatkoznak rájuk. A legismertebb ilyen a norvég Government Pension Fund Global , amellyel Norvégia az olaj- és gázbevételeket fektette be az azonnali elköltés helyett. Ez egyben a világ legnagyobb ilyen alapja is, több mint 2000 milliárdos kezelt vagyonnal. A szuverén vagyonalapok először a Közel-Keleten terjedtek el, ahol a cél a volatilis árfolyamú energiahordozókból származó bevételek átkonvertálása volt hosszú távú, stabil jövedelemmé. Ázsia keleti részein, Kínában vagy Szingapúrban pedig a kereskedelmi többletből származó összegeket helyezték el ilyen alapokban. Ma már Európában is számos államnak van ilyen alapja, amelynek célja lehet a makrogazdasági stabilitás biztosítása, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának elősegítése vagy akár hosszú távú vagyongyarapítás. Az alap működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az államra csupán alapítói és tulajdonosi szerepkör háruljon, amit a tanulmány készítői szerint egy háromszintű irányítási struktúra garantálhat. Az állam meghatározza az alap mandátumát és célrendszerét, a működést viszont már egy független igazgatósás vagy kuratórium felügyeli. A befektetési döntéseket – a meghatározott prioritásokhoz és hozamelvárásokhoz alkalmazkodva – pedig egy versenyben kiválasztott, professzionális menedzsment hozná meg. https://hvg.hu/360/20260611_vagyonadovaltozatok-alkotmanyos-aggalyok-kuszobok-es-kulcsok-csucskiserlet-hvg Az 5000 milliárdos kezdőtőke 4-6 százalékos megtérüléssel számolva évi 200-300 milliárd forintot termelne az államnak. A kutatók azt javasolják, hogy ennek a fele kerüljön vissza az alapba, a másik felét pedig stratégiai beruházásokra fordíthatná az állam olyan területeken, mint a a mesterséges intelligencia ( AI ), a biotechnológia, az energetikai átállás, a digitalizáció vagy akár a közoktatás és az egészségügy. A készítők konkrét javaslattal is előálltak az állami alap összeállítására: a vagyon 60-70 százalékát egy stabil, hozamtermelő portfólióba fektetnék, amelybe többek között globális befektetési alapok és fejlett piaci részvények tartoznának. Ezeknek az eszközöknek a feladata lenne biztosítani az évi 4-6 százalék hozamot. 20-30 százalékot tenne ki a stratégiai növekedési portfólió, amely olyan ágazatokba fektetne, mint az AI vagy a chipgyártás, és amellett, hogy potenciálisan nagyobb hozamot hozhatnának, elősegítenék a technológiatranszfert is: azáltal, hogy az alap tulajdonosként megjelenik a leginnovatívabb cégekben, segíthet a magyar vállalkozáshoz is eljuttatni az ott felhalmozódott technológiai tudást. A portfólió maradék 10-15 százalékát pedig magyar startupokat célozna az alap, amely segítené a külföldön megszerzett tudás magyarországi hasznosítását. A tanulmány készítői a Nemzeti Innovációs és Jövőtőke Alap fantázianévvel látták el a magyar szuverén alapot, amely szerintük legfeljebb 3 hónapos előkészítés után fokozatosan, másfél év alatt kezdhetné meg a működését. Az alap szerintük nemcsak a nemzeti vagyon gyarapodásához, hanem a társadalmi bizalom helyreállításához és hosszú távon a gazdasági fejlődés elősegítéséhez is hozzájárulna. https://hvg.hu/itthon/20260621_magyar-peter-parlament-vagyonvisszaszerzesi-hivatal-alaptorveny-modositas Nyitóképünk illusztráció. (Pixabay)