● news.bsdnet.hu

„Élve a felhatalmazással ma megkezdjük Magyarország megszabadítását a maffiától, elindítjuk a Tisztítótűz műveletet” – ezzel kezdte napirend előtti felszólalását Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben, ahol hosszan ismertette, hogyan távolítaná el a pozíciójából Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és a politikai kinevezett közjogi méltóságokat. A felszólalás címe „tisztítótűz” volt, és messziről indult: a miniszterelnök a szicíliai maffia rémtetteinek felidézésével kezdte, megígérve, hogy Magyarországon ilyen nem fog történni. Magyar Péter szerint a 17. alaptörvény-módosítás célja az lesz, hogy megszabadítsák Magyarországot a korrupció és a maffia szorításától. Ezt azonban a régi eszközökkel nem lehet megtenni, és nem is megy majd egyik napról a másikra. „Április 12-e történelmi nap volt, de június 22-e ugyanilyen történelmi nap lesz” – mondta Magyar Péter, a beszéde végén pedig fel is került a kormány honlapjára az ígért alaptörvény-módosítás, melyet pár napig véleményezni lehet. „A maffiafőnök nem elégedett meg a lopással, minden hatalmi ág kellett neki, államfővé tette Sulyok Tamást” – tért rá a köztársasági elnökre Magyar, felidézve azt is, amikor tavaly az államfő felköszöntötte Orbán Viktort a születésnapján. Azt is felrótta Sulyoknak, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult egy még meg nem született alkotmánymódosítás miatt, de megbukott az indítványa. Magyar szerint éppen azért van szükség a tisztítótűzre, mert Sulyok Tamás lényegében maga kezdeményezte az alkotmányos puccsot. A miniszterelnök ezután felsorolta, kinek és miért kell még mennie a „legfontosabb őrhelyekről”, például Polt Péter legfőbb ügyésznek és Varga Zs. András Kúria-elnöknek. „Amíg ezek az őrhelyek fogságban vannak, addig az ország is fogságban van” – magyarázta a 17. alaptörvény-módosítás szükségességét. Magyar Péter ezután kezdte el felsorolni, mit is tesznek pontosan, és mi szerepel a véleményezésre közzétett módosításban. Az alaptörvény módosításával mindenekelőtt kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági a megbízatás megszüntetését, annak hatályba lépését követő első napon az elnök megbízatása megszűnik. Ez a szövegben egész pontosan így szerepel: „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”. Ezt a közzétett jogszabály szövege azzal indokolja, hogy Sulyok Tamás működésével kapcsolatban súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről. „Ugyanakkor a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését. Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy Magyarországon a jövőben érvényesüljön a köztársasági elnöki intézmény funkciója” – szól a módosítás szövege. Magyar Péter azt is megígérte, hogy szeptembertől alkotmányozási folyamatot indítanak, bevonva a teljes magyar társadalmat, megbeszélve a közös ügyeiket, a folyamat végén pedig az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni. Addig pedig - legfeljebb öt évig – az Országgyűlés új államfőt választ. A miniszterelnök azt is közölte, hogy a változtatások révén az Alkotmánybíróság elnökét a bírák újra maguk közül választják, miután visszavezetik az alkotmánybíróknál a 70 éves korhatárt, így több bíró megbízatása megszűnik, köztük Polt Péteré. Az Alkotmánybíróság teljesebb hatáskört is kapna, megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Az Alaptörvény módosítása megerősíti majd a bírói önigazgatást is, így a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek visszahívására és megválasztására vonatkozó szabályok jelentősen módosulnak. Eszerint az Országos Bírói Tanács (OBT) – mely a bírák által megválasztott önigazgatási testület – kapná meg a lehetőséget, hogy bármikor kezdeményezhesse a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását. Erről az Országgyűlés kétharmados többséggel döntene. Arra az esetre, ha ezt nem tennék meg, de a bírák bizalma megrendülne a saját vezetőikben, akkor is lenne megoldás. A kormány azt javasolja, hogy „bizonyos számú bíró” is kezdeményezhesse a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását. Ha ezt a bírák több mint kétharmada támogatja, akkor az Országgyűlés, szintén kétharmados többséggel visszahívja őket. Hogy a visszahívás egész pontosan hogyan működne, annak a részleteiről nem rendelkezik a módosítás. Változnak a Kúria elnökének megválasztási szabályai is. Eddig az államfő javaslatára az Országgyűlés választotta meg, a módosítás szerint azonban a jövőben a bírók maguk közül jelölhetnék a Kúria és az OBH elnökét, közülük a három legtöbbet javasolt jelölt közül választana új vezetőt az országgyűlés. „Így valóban megvalósulhat a bírói önigazgatás, nem pártpolitikai kinevezettek fognak ülni a Kúria és az OBH élén” – fogadkozott Magyar. Emellett javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben maximalizálására is, hogy mindez ne ismétlődhessen meg. A módosítás ezen kívül arról is rendelkezik, hogy csökkenjen azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. „Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.” A módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető. A miniszterelnök azt is kérte, minden magyar ember vegyen részt az alkotmányozási folyamatban, és mondja el a véleményét. Sem a miniszterelnöki felszólalás, sem pedig az alkotmány-módosítás nem tért ki a többi vezetőre, akiknek szintén elmozdítását ígérte Magyar. Választási kampányának ugyanis egyik legfontosabb ígérete volt, hogy eltávolítja az általa „fideszes báboknak” tartott közjogi méltóságokat, amit április 12-ei győzelmi beszédében is megismételt. A felszólítás nemcsak Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, Polt Péter Ab-elnöknek, Varga Zs. András Kúria-elnöknek és Senyei György Barnának, az Országos Bírósági Hivatal elnökének szólt, a miniszterelnök vele együtt említette Magyar nekik május végéig adott lehetőséget, önszántukból lemondjanak, amennyiben ezt nem teszik meg, a tiszás parlamenti többség meg fogja találni a módját, hogy eltávolíthassa őket. Közülük is a legfontosabb és legszimbolikusabb Sulyok Tamás, akit a kormányfő június elsején Görög Márta igazságügyi miniszterrel a Sándor-palotában is felkeresett. Magyar Péter akkor jelentette be, hogy alkotmánymódosítással oldanák meg az államfő eltávolítását, de részleteket nem árult el azon kívül, hogy folyamat körülbelül egy hónapot vesz majd igénybe. Sulyok Tamás nemhogy nem mondott le, már május végén a Velencei Bizottsághoz fordult, hogy segítsen tisztázni az ellentmondást a kormány és a köztársasági elnök közötti konfliktus megoldásában. A Velencei Bizottság (hivatalosan Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság) az Európa Tanács független, alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete, aminek a célja, hogy jogi és alkotmányos tanácsokkal segítse a tagállamokat a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülésében. Az ügyet sürgős eljárásban tárgyalják. Tőle szokatlan módon az államfő több külföldi lapnak is interjút adott az elmúlt hetekben, ezekben megismételte, hogy nem mond le. A Politico című lapnak úgy fogalmazott , minden jogi eszközt megragad annak érdekében, hogy a Magyar-kormány ne tudja őt elmozdítani a pozíciójából. Mint mondta, Magyar Péter kormánya az állami intézmények átvételét tervezi, amely az Orbánénál abszolútabb hatalmas biztosítana a számára. Az államfő számára nem túl jó hír, hogy a múlt héten besült a saját védelmében beadott beadványa az Alkotmánybíróságon. https://hvg.hu/itthon/20260619_sulyok-tamas-beadvany-alkotmanybirosag-ules-alkotmanybiro-kizaras Sulyok Tamás a Magyar Péter által adott ultimátum lejártával fordult az egykor általa vezetett testülethez, arra kérve őket, hogy tisztázzák, az ilyen egyedi jellegű aktusok beleférnek-e az Alaptörvény-módosítás kereteibe. Ez végül olyan komoly feszültséget okozott a testületben, hogy a 15-ből 7 bíró kizáratta magát, így le is kellett venni a napirendről az ülést.