● news.bsdnet.hu

A Kreml és Örményország között ismétsúlyos diplomáciai válság alakult ki, miután Jereván egyre határozottabban közeledik az Európai Unióhoz, Moszkva pedig ezt nyílt politikai kihívásként értelmezi. A feszültség azután éleződött ki, hogy Örményországban egy nagyszabásúeurópai csúcstalálkozót tartottak, ahol EU-s vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. A rendezvényen Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy országa kész mélyíteni kapcsolatait az Európai Unióval, és „boldog lenne”, ha Örményország a jövőben az EU tagja lehetne. A politikai irányváltás Moszkvában azonnali reakciót váltott ki. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a jereváni események után azt közölte, hogy Oroszország „magyarázatot vár” az örmény vezetéstől, és „abnormálisnak” nevezte, hogy az ország teret adott Zelenszkijnek „oroszellenes kijelentésekhez”. Marija Zaharova külügyi szóvivő szintén bírálta Jerevánt, és „Oroszország-ellenes lépésekről” beszélt, miközben a kétoldalú kapcsolatok „súlyos romlásával” fenyegetett. A politikai nyomásgyakorlás következményeként Pasinján nem vett részt az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) asztanai csúcstalálkozóján, hivatalosan belpolitikai és választási elfoglaltságokra hivatkozva. A feszültség néhány nappal később új szintre lépett, amikor Vlagyimir Putyin a május 9-i moszkvai parádét követő sajtótájékoztatón is megszólalt az ügyben. Az orosz elnök szerint Örményország EU-közeledését és az EAEU-ból való esetleges kilépését akár egy országos népszavazásnak kellene eldöntenie, és arra szólította fel Jerevánt, hogy „ne menjen a végletekig”. Настоящее Время (@currenttime.tv) által megosztott bejegyzés Putyin az ukrajnai háborúra is utalva figyelmeztetett, mondván: a Nyugathoz való közeledés hasonló folyamatokat indíthat el, mint amelyek Ukrajnában is történtek. Szerinte a politikai döntések „komoly következményekkel” járhatnak, és Örményországnak „mérlegelnie kell” a lépéseit. Az örmény vezetés erre reagálva közölte, hogy a népszavazás kérdése csak „objektív szükség esetén” merülhet fel, és hangsúlyozta: az államközi kapcsolatok nem kezelhetők politikai nyomás vagy érzelmi párhuzamok mentén. Örmény politikai elemzők szerint Putyin kijelentései nem csupán diplomáciai figyelmeztetésként értelmezhetők, hanem nyílt politikai nyomásként is. Ruben Mehrabyan szerint az orosz elnök kommunikációja egyszerre sugall „baráti hangnemet” és fenyegetést, miközben célja az örmény belpolitikai folyamatok befolyásolása is lehet. Az elemzés szerint Moszkva az örmény EU-közeledést egy tágabb geopolitikai átrendeződés részeként látja, és attól tart, hogy Jereván fokozatosan elmozdul az orosz érdekszférából. Pasinján stratégiája továbbra is az, hogy elkerülje a nyílt konfliktust Oroszországgal, miközben fokozatosan nyit az Európai Unió felé. A jelenlegi politikai helyzetben Jereván célja a mozgástér növelése, ugyanakkor az ország továbbra is erősen függ az orosz gazdasági és biztonsági kapcsolatoktól. Elemzők szerint az örmény társadalomban erős az igény az önállóságra és a szuverenitásra, miközben az EU-hoz való közeledést sokan a hosszú távú stabilitás és modernizáció zálogának tekintik. A közelgő örmény parlamenti választások tovább növelik a bizonytalanságot, mivel a külpolitikai irányvonal akár belpolitikai törésponttá is válhat. Egyes értékelések szerint Moszkva a választási időszakot is figyelemmel kíséri, és igyekszik megőrizni befolyását a régióban. A jelenlegi helyzetet több elemző is törékeny egyensúlyként írja le: Örményország egyszerre próbálja fenntartani kapcsolatait Oroszországgal, miközben egyre erősebben nyit az Európai Unió felé. A Kreml és Jereván közötti feszültség pedig minden új politikai lépéssel tovább fokozódik.