● news.bsdnet.hu

A pápa rámutatott, hogy miközben a globális termelés precedens nélkülinek számít, folyamatosan bővül a kiszolgáltatott térségek aránya. „A fegyveres konfliktusokat könnyebben táplálják, mint ahogyan az emberek élelemhez jutnak” – jelentette ki XIV. Leó, aki úgy vélte, hogy nem egyszerűen cselekvési hiányosságról van szó, hanem a politikai és erkölcsi prioritások felborulásáról. Az éhezés nem kizárólag humanitárius aggodalmat képez, az éhezés „felbontja a társadalmi összetartást, növeli a konfliktusok veszélyét, és táplálja a kényszerített migrációt” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az éhezés aláaknázza az államok képességét a fenntartható gazdasági növekedés vagy a hatékony oktatás biztosításában. Az éhezés válságciklusokhoz vezet, ami az egész nemzetközi közösség életét sújtja – összegezte a pápa. Hangoztatta, hogy az élelemhez, vízhez, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést nem lehet piaci megfontolásnak vagy geopolitikai érdekeknek alávetni. A táplálkozáshoz való hozzáférés alapvető jognak számít, és annak biztosítása „nemcsak csökkenti a szenvedést, hanem a geopolitikai instabilitás mély okait is segít felszámolni” – mondta XIV. Leó. Az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó ügynökségének plenáris ülésén, angolul elhangzott rögtönzött beszédében a pápa kijelentette, hogy a gazdasági növekedést szolgáló erők gyakran ugyanazok, amelyek a kirekesztést, mások peremre szorítását előidézik. A pápa szerint a nemzetközi intézmények feladata, hogy a humanitárius válsághelyzetek ne változzanak visszafordíthatatlan összeomlássá. XIV. Leó megismételte többször hangoztatott nézetét, miszerint a korábbi multilaterális nemzetközi rendszer multipolárissá vált, ami bizalmatlansághoz és egyre inkább fragmentált nemzetközi rendhez vezet. Egy állam sem képes szembeszállni a globális kihívásokkal, a tartós béke és az integrált, fenntartható emberi fejlődés csakis „mindenki részvételével lehetséges, amelyet az őszinte nemzetközi párbeszéd és a közös jó felé irányított együttműködés segít” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a mai válságokat az elhúzódó konfliktusok, a krónikus élelmiszerbizonytalanság, a gazdasági volatilitás és a klímaváltozás erősödő hatásai okozzák. A pápa szerint alapvető kérdésnek számít, hogy melyik globális rend képes mindezt normalizálni és „a rendszer miért termeli ki magából mindig ugyanazokat a problémákat, amelyeket utána javítania kell”. A pápa szavai szerint a szolidaritás bürokratikus eljárássá változott, az emberi élet pedig csendesen termékké alakult át. Miközben az emberek szenvedése széles körben elismert, „egyre inkább fennáll a veszély, hogy humanitárius kérdések másodlagos szerepet kapnak a nemzetközi célkitűzések sorában”. Bírálta, hogy az alapvető javakhoz, köztük az élelemhez való hozzáférést túl gyakran gazdasági vagy stratégiai megfontolások befolyásolják, érthetetlen politikai döntések, vagy torzult ideológiai nézetek és áttörhetetlen vámsorompók akadályozzák. XIV. Leó pápa a világ kormányaihoz és népeihez fordulva az éhezés elleni küzdelemre fordított források növelését sürgette. „A világnak ma éhezés nélkül kellene élnie. A forrásoknak meg kellene lenniük, az élelmiszertermelési képességek adottak, mégis a források gyakran háborúkra, konfliktusokra és más, mondhatjuk, kevésbé fontos kérdésekre vannak elköltve. Ebből következik, hogy az éhezés a világ egyes részein növekszik” – mondta XIV. Leó. A Világélelmezési Program 1963-ban nyitotta meg központját Rómában. Utoljára Ferenc pápa kereste fel a WFP-székházat 2016-ban. A L’Avvenire, az olasz katolikus püspöki kar napilapja rámutatott, hogy a szervezet a világ több mint százhúsz országában tevékeny. Az idei évre kitűzött célok szerint 110 millió emberhez juttatnak el élelmiszert.